Hogy hívnak?
Táncot tanítottam pár hónapig hátrányos helyzetű gyerekeknek. Úgy kezdtem az órát, hogy mindenkitől megkérdeztem, mi a neve és mi a kedvenc étele, állata, színe stb. A végére minden gyerkőc vigyorgott és egy jót táncoltunk. Az iskola vezetője óra után megkérdezte, tudom-e miért érezték ilyen jól magukat a gyerekek. Mondtam, hogy gondolom azért, mert szeretnek táncolni, de azt mondta, nem. „A többi tanár idejön, megmutatja nekik a lépéseket, leadja az órát és kész. Te a kérdéseiddel külön figyelmet szenteltél nekik és személyként kezelted őket, ezért távoztak mosolyogva.”
