Az ötös
Nyáron fagylaltot árultam és egy kissrác minden másnap jött ugyanazért a kétgombócos csoki-vaníliáért. Egyik nap öt forinttal kevesebb volt nála, de mondtam neki, hogy nem gond, kipótolom. Erre a mögötte álló férfi viccelődött, hogy pótoljam ki az ő fagyiját is és egy százassal kevesebbet adott. A sorbanállók egy emberként estek neki és közölték vele, hogy undorítóan viselkedik. Utána egész nyáron keresztül mindannyian hagytak párszáz forint jattot, hogy a kissrácnak mindig kipótolhassam a fagylaltját.