Nesztelenül suhan el a fejed fölött, és mire odakapnád a tekinteted, már nincs sehol. A denevér az álmok egyik legnyugtalanítóbb vendége, pedig a hagyomány szerint nem a bajt hozza, hanem a sötétben való tájékozódás képességét.
Mit jelent denevérrel álmodni?
A régi magyar álmoskönyvek, köztük Krúdy Gyula gyűjtése is, borongós szavakkal írnak a denevérről: hol rossz hírt, hol titkos ellenséget, hol babonás félelmet emlegetnek vele kapcsolatban. Ez a komor olvasat sokat elárul arról, hogyan viszonyult a régi világ mindenhez, ami éjszakai, néma és nem illik semelyik ismerős kategóriába. A denevér nem madár, de repül; nem egészen egér, de mégis emlékeztet rá. A hagyomány éppen ezt a köztes, meghatározhatatlan természetét érezte nyugtalanítónak, és ezért kapcsolt hozzá annyi félelmet.
A mai olvasat inkább arra figyel, hogy a denevér vakon is tökéletesen tájékozódik: nem a szemével, hanem a visszaérkező jelekkel, a hangokkal, a rezgésekkel. Sokan úgy élik meg, hogy akkor bukkan fel az álmaikban, amikor egy élethelyzetben nem látnak tisztán, mégis muszáj lépniük, és nem marad más, mint a megérzés. Ilyenkor a denevér nem fenyegetés, hanem éppen a benned működő, szavak előtti tudás képe. Az álom hangulata itt is sokat elárul: ha rémület kísérte, talán a bizonytalanságtól félsz jobban, mint magától a helyzettől; ha csendes csodálkozás, akkor talán már kezded elfogadni, hogy nem mindent kell előre látni.
Ha másképp álmodtad
Az értelmezés a magyar álmoskönyv-hagyományon (köztük Krúdy Gyula Álmoskönyvén) alapul. Az álomfejtés nem tudomány és nem jóslat: arra jó, hogy nevet adj annak, ami épp foglalkoztat.