- Tedd meg! És sokkolj mindenkit.
- Látni akarom, mi történik, ha nem adom fel.
- Egy nap elmondhatom: megcsináltam!
- Az élet a komfortzónánkon kívül kezdődik.
- Ne beszélj senkinek az álmaidról…mutasd meg őket!
- A különbség álom és valóság között: a tett.
- A sport legnehezebb része eljutni az ajtóig és átlépni rajta.
- Légy az, aki fiatalon lenni szerettél volna!
- Állj félre a saját utadból!
- Mozogj! De ne azért, mert utálod magad, hanem azért, mert szereted.
A hangulattáblák az Egyesült Államokban a közoktatásban is fontos szerepet kapnak. Az osztályok a saját tantermeikben készítik el azt a falat, mellyel a legjobb teljesítmény elérésére ösztönzik a fiatalokat. Helyet kapnak a sportversenyen, vetélkedőkön elért eredményeik, az osztálykiránduláson készült fotók, néha vicces, máskor inspiráló erővel bíró mondatok és bárki bármikor feltűzhet egy odaillő tartalmat.
De nem csak a pedagógia eszköze lett ez a módszer. A cégek is felfedezték a közösségépítő lehetőségeket a hangulattáblákban. Az alkalmazottak bármit megoszthatnak a többi alkalmazottal, nem kötelező munkahelyi indíttatásúnak lennie, sokan a családjukról készült fotókat is szívesen kitűzik.
A hangulattáblák tehát egyedien variálhatók, az egyetlen kikötés, hogy semmi olyan ne szerepeljen rajta, ami egy kicsit is szomorú, lehangoló vagy demotiváló lehet a későbbiekben.
Olvass még a témában
S, ha változnak a körülmények, bátran változtass a táblán is! A végén persze az elért eredményhez fűződő boldog emlékeket is tűzd fel a falra, hogy a következő akadály megugrásában már ezek is tudjanak erősíteni.
