Világszerte évezredek óta számolnak be róla az emberek, hogy természeti katasztrófák előtt az állatok riadtan viselkednek. Felhasználhatók ezek a jelek arra, hogy figyelmeztessenek minket a közelgő katasztrófákra?
2004-ben egy 9,1-es erősségű víz alatti földrengés okozta cunami Indonézia partjainál megtizedelte az Indiai-óceán part menti közösségeit, és legalább 225 000 embert ölt meg tucatnyi országban. Az áldozatok ilyen magas számát részben az okozta, hogy sok közösség nem kapott figyelmeztetést.
A helyi ember alkotta korai figyelmeztető rendszerek, mint például az árapály- és földrengésérzékelők nem adtak egyértelmű riasztást. Sok érzékelő karbantartási problémák miatt nem működött, míg sok tengerparti területen nem volt szökőár-sziréna figyelmeztető rendszer. A véletlenszerű kommunikáció sem tudott figyelmeztetni, sok szöveges üzenet nem jutott el a veszélyeztetett területeken lévő mobilokhoz, vagy olvasatlan maradt.
Az állatok fedezékbe vonultak
Ám mielőtt az akár 9 méter magas vízfalak áttörték a partvonalakat, néhány állat úgy tűnt, érzékelte a közelgő veszélyt, és igyekezett elmenekülni. Szemtanúk beszámolója szerint az elefántok magasabbra futottak, a flamingók elhagyták az alacsonyan fekvő fészkelőhelyeket, a kutyák pedig nem voltak hajlandók kimenni a szabadba. A thaiföldi Bang Koey tengerparti faluban a helyiek arról számoltak be, hogy egy bivalycsorda a tengerparton hirtelen hegyezni kezdte a fülét és a tengert bámulta. Néhány perccel a szökőár kitörése előtt pedig felrohant egy közeli domb tetejére.
„A túlélők arról is beszámoltak, hogy állatokat, például teheneket, kecskéket, macskákat és madarakat láttak célirányosan a szárazföld belsejébe költözni röviddel a földrengés után és a szökőár kitörése előtt” – mondja a BBC-nek Irina Rafliana, aki korábban az ENSZ katasztrófakockázati stratégiájával foglalkozó tanácsadó csoport tagja volt, jelenleg pedig a bonni Német Fejlesztési Intézet kutatója.
„Sokan azok közül, akik túlélték, együtt futottak ezekkel az állatokkal vagy közvetlenül utánuk mentek.”
Rafliana hasonló történeteket is ismer, amelyek más katasztrófák körül végzett terepmunkáihoz kapcsolódnak. Ilyen például a 2010-es szökőár, amelyet egy Szumátra melletti tenger alatti rengés okozott, és amely közel 500 ember halálát okozta a Mentawai-szigeteken. A jelentések szerint azonban itt is egyes állatok, például elefántok úgy reagáltak, mintha valamiféle korai ismeretekkel rendelkeznének az eseményről.
Évezredek óta megbízható az állatok érzékelése
A természeti katasztrófa előtti szokatlan állati viselkedésére vonatkozó legkorábbi feljegyzések Kr.e. 373-ból származnak. Ekkor a görög történész, Thuküdidész arról számolt be, hogy patkányok, kutyák, kígyók és menyétek elhagyták Helice városát a katasztrofális földrengés előtti napokban. Pár perccel az 1805-ös nápolyi földrengés előtt pedig ökrök, birkák, kutyák és libák állítólag egyszerre kezdtek riadót kiáltani. A lovak állítólag pánikszerűen elszaladtak közvetlenül az 1906-os San Franciscó-i földrengés előtt.
Az egyik legfontosabb vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az állatok hogyan jelezhetik előre a katasztrófákat, öt évvel ezelőtt a németországi Max Planck Állatviselkedési Intézet munkatársa, Martin Wikelski vezette csapat végezte. A vizsgálat során különféle állatok (tehenek, birkák és kutyák) mozgási mintáit rögzítették egy farmon a közép-olaszországi Marches földrengésveszélyes régiójában. Minden állatra chippel ellátott nyakörvek kerültek, amelyek 2016 októbere és 2017 áprilisa között néhány percenként mozgási adatokat küldtek egy központi számítógépnek.
Ebben az időszakban a hivatalos statisztikák több mint 18 000 rengést rögzítettek a régióban, a mindössze 0,4 magnitúdójú apró rengésektől a tucatnyi 4-es vagy afeletti erejű rengésig. A pusztító, 6,6 magnitúdójú Norcia földrengést is érzékelték.
A kutatók bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a haszonállatok már 20 órával a földrengés előtt elkezdték megváltoztatni viselkedésüket. Amikor a megfigyelt haszonállatok együttesen 50%-kal aktívabbak voltak több mint 45 percig, a kutatók 4,0 feletti erősségű földrengést jósoltak. Nyolc erős földrengésből hetet helyesen jósoltak meg ilyen módon.
„Minél közelebb voltak az állatok a közelgő rengés epicentrumához, annál korábban változtattak viselkedésükön”
– mondta Wikelski 2020-ban, amikor megjelent a tanulmány.
„Pontosan ez várható el, amikor a fizikai változások gyakrabban fordulnak elő a közelgő földrengés epicentrumában, és egyre gyengébbek lesznek a távolság növekedésével.”
Már napokkal, sőt hetekkel előre jeleznek
Dél-Amerikában Rachel Grant viselkedésökológus hasonló eredményekre jutott. A perui Andokban található Yanachaga Nemzeti Parkban mozgásvezérelt kamerák segítségével vizsgálta az állatok mozgásmintáit. Ez az időszak magában foglalta a 2011-es 7,0-es erősségű Contamana földrengést is.
„A kameracsapdákon rögzített állatok száma körülbelül 23 nappal a földrengés előtt elkezdett csökkenni. A csökkenés nyolc nappal a földrengés előtt felgyorsult” – mondta Grant a kutatásról szóló 2015-ös tanulmányában. „A földrengést megelőző tizedik, hatodik, ötödik, harmadik és második napon – és a földrengés napján – nem regisztrálták állatok mozgását, ami rendkívül szokatlan.”
Miért viselkednek másképp az állatok ilyenkor?
Döntő fontosságú, hogy Grant bizonyítékot talált arra vonatkozóan is, hogy mi válthatja ki a helyi állatok viselkedésében bekövetkezett változásokat. A helyi légkör elektromos töltéseiben két-négy percenkénti erős perturbáció figyelhető meg, két héttel a földrengés előtt. Különösen nagy ingadozást észleltek nyolc nappal a Contamana földrengés előtt – ami egybeesett az állatok látókörből való eltűnésének második szakaszának kezdetével.
„A földrengések előjelei tudományosan nem jól dokumentáltak” – mondja Matthew Blackett, a Coventry Egyetem fizikai földrajzával és természeti veszélyeivel foglalkozó docense a BBC-nek. Egyes tudósok azonban azt feltételezik, hogy az állatok szeizmikus menekülési mechanizmust fejleszthettek ki, teszi hozzá. „Talán nyomáshullámokat észlelnek, mielőtt a földrengések megérkeznének, esetleg az elektromos tér változásait észlelik törésvonalként, amikor a kőzet összenyomódik. Az állatok szervezete sok vasat is tartalmaz, ami érzékeny a mágnesességre és az elektromos mezőkre.”
A jövőben az emberek segítségére lehetnek
Mivel a földrengéseket nehéz előre megjósolni, ezek az eredmények felvetik a kérdést: vajon az emberek valóban előre jelezhetik-e a földrengéseket állati megfigyelések alapján, és így képesek-e figyelmeztetni a veszélyben lévőket?
Egy 2020-as cikkben egy olyan korai földrengés-jelző rendszer prototípusát mutatták be, amely állattevékenység-megfigyelő helyeket használ, olaszországi kutatások adatai alapján. Becslések szerint a küszöbön álló földrengés kiindulási pontja feletti haszonállatok, amelyek valamilyen módon képesek voltak érzékelni azt, 18 órával azelőtt aktivitást mutatnak, hogy a földrengés megtörtént volna. Az epicentrumtól 10 km-re (6,2 mérföldre) elhelyezkedő állatoknak nyolc órával később figyelmeztető jelzéseket kell mutatniuk. További nyolc órával később pedig a 20 km-re (12,4 mérföldre) lévő farmokon lévő állatoknak kell így tenniük. Ha ez így történik, akkor kiszámítható, hogy két órán belül földrengés lesz.
A kutatóknak nagyobb számú állatot kell megfigyelniük hosszabb ideig a világ különböző földrengési zónáiban, mielőtt felhasználhatják az eredményeket a földrengések előrejelzésére. Ennek érdekében több kutató a Nemzetközi Űrállomáson működő Icarus globális állatmegfigyelő rendszerhez fordult, hogy összegyűjtsék az állatok mozgási adatait.
Kína eközben már létrehozott egy figyelmeztető rendszert a nanningi földrengési irodájában. Ez a talajhoz sokkal közelebb eső állatok viselkedését figyeli, egészen pontosan a kígyókét a földrengésveszélyes régiókban. A kígyók számos szenzoros mechanizmussal rendelkeznek, amelyek a környezetükben bekövetkező apró változások észlelésére szolgálnak. Részben a kígyók és más állatok viselkedésében bekövetkezett hirtelen változások miatt a hatóságok 1975-ben evakuálták a kínai Haicheng várost, közvetlenül egy hatalmas földrengés előtt. Ez az akció számtalan életet mentett meg.
„A földi élőlények közül talán a kígyók a legérzékenyebbek a földrengésekre” – mondta Jiang Weisong, a Nanning iroda akkori igazgatója 2006-ban a China Dailynek. „Amikor egy földrengés közeleg, a kígyók kimozdulnak a fészkükből, még a téli hidegben is.”