Nem hiszed el: ezek az állatok napokkal előre jelzik a katasztrófákat

2004-ben egy 9,1-es erősségű víz alatti földrengés okozta cunami Indonézia partjainál megtizedelte az Indiai-óceán part menti közösségeit, és legalább 225 000 embert ölt meg tucatnyi országban. Az áldozatok ilyen magas számát részben az okozta, hogy sok közösség nem kapott figyelmeztetést.

A helyi ember alkotta korai figyelmeztető rendszerek, mint például az árapály- és földrengésérzékelők nem adtak egyértelmű riasztást. Sok érzékelő karbantartási problémák miatt nem működött, míg sok tengerparti területen nem volt szökőár-sziréna figyelmeztető rendszer. A véletlenszerű kommunikáció sem tudott figyelmeztetni, sok szöveges üzenet nem jutott el a veszélyeztetett területeken lévő mobilokhoz, vagy olvasatlan maradt.

Az állatok fedezékbe vonultak

Ám mielőtt az akár 9 méter magas vízfalak áttörték a partvonalakat, néhány állat úgy tűnt, érzékelte a közelgő veszélyt, és igyekezett elmenekülni. Szemtanúk beszámolója szerint az elefántok magasabbra futottak, a flamingók elhagyták az alacsonyan fekvő fészkelőhelyeket, a kutyák pedig nem voltak hajlandók kimenni a szabadba. A thaiföldi Bang Koey tengerparti faluban a helyiek arról számoltak be, hogy egy bivalycsorda a tengerparton hirtelen hegyezni kezdte a fülét és a tengert bámulta. Néhány perccel a szökőár kitörése előtt pedig felrohant egy közeli domb tetejére.

„A túlélők arról is beszámoltak, hogy állatokat, például teheneket, kecskéket, macskákat és madarakat láttak célirányosan a szárazföld belsejébe költözni röviddel a földrengés után és a szökőár kitörése előtt” – mondja a BBC-nek Irina Rafliana, aki korábban az ENSZ katasztrófakockázati stratégiájával foglalkozó tanácsadó csoport tagja volt, jelenleg pedig a bonni Német Fejlesztési Intézet kutatója.

Rafliana hasonló történeteket is ismer, amelyek más katasztrófák körül végzett terepmunkáihoz kapcsolódnak. Ilyen például a 2010-es szökőár, amelyet egy Szumátra melletti tenger alatti rengés okozott, és amely közel 500 ember halálát okozta a Mentawai-szigeteken. A jelentések szerint azonban itt is egyes állatok, például elefántok úgy reagáltak, mintha valamiféle korai ismeretekkel rendelkeznének az eseményről.

Évezredek óta megbízható az állatok érzékelése

A természeti katasztrófa előtti szokatlan állati viselkedésére vonatkozó legkorábbi feljegyzések Kr.e. 373-ból származnak. Ekkor a görög történész, Thuküdidész arról számolt be, hogy patkányok, kutyák, kígyók és menyétek elhagyták Helice városát a katasztrofális földrengés előtti napokban. Pár perccel az 1805-ös nápolyi földrengés előtt pedig ökrök, birkák, kutyák és libák állítólag egyszerre kezdtek riadót kiáltani. A lovak állítólag pánikszerűen elszaladtak közvetlenül az 1906-os San Franciscó-i földrengés előtt.

Az egyik legfontosabb vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az állatok hogyan jelezhetik előre a katasztrófákat, öt évvel ezelőtt a németországi Max Planck Állatviselkedési Intézet munkatársa, Martin Wikelski vezette csapat végezte. A vizsgálat során különféle állatok (tehenek, birkák és kutyák) mozgási mintáit rögzítették egy farmon a közép-olaszországi Marches földrengésveszélyes régiójában. Minden állatra chippel ellátott nyakörvek kerültek, amelyek 2016 októbere és 2017 áprilisa között néhány percenként mozgási adatokat küldtek egy központi számítógépnek.

Ebben az időszakban a hivatalos statisztikák több mint 18 000 rengést rögzítettek a régióban, a mindössze 0,4 magnitúdójú apró rengésektől a tucatnyi 4-es vagy afeletti erejű rengésig. A pusztító, 6,6 magnitúdójú Norcia földrengést is érzékelték.

A kutatók bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a haszonállatok már 20 órával a földrengés előtt elkezdték megváltoztatni viselkedésüket. Amikor a megfigyelt haszonállatok együttesen 50%-kal aktívabbak voltak több mint 45 percig, a kutatók 4,0 feletti erősségű földrengést jósoltak. Nyolc erős földrengésből hetet helyesen jósoltak meg ilyen módon.

„Pontosan ez várható el, amikor a fizikai változások gyakrabban fordulnak elő a közelgő földrengés epicentrumában, és egyre gyengébbek lesznek a távolság növekedésével.”

Már napokkal, sőt hetekkel előre jeleznek

Dél-Amerikában Rachel Grant viselkedésökológus hasonló eredményekre jutott. A perui Andokban található Yanachaga Nemzeti Parkban mozgásvezérelt kamerák segítségével vizsgálta az állatok mozgásmintáit. Ez az időszak magában foglalta a 2011-es 7,0-es erősségű Contamana földrengést is.

„A kameracsapdákon rögzített állatok száma körülbelül 23 nappal a földrengés előtt elkezdett csökkenni. A csökkenés nyolc nappal a földrengés előtt felgyorsult” – mondta Grant a kutatásról szóló 2015-ös tanulmányában. „A földrengést megelőző tizedik, hatodik, ötödik, harmadik és második napon – és a földrengés napján – nem regisztrálták állatok mozgását, ami rendkívül szokatlan.”

Miért viselkednek másképp az állatok ilyenkor?

Döntő fontosságú, hogy Grant bizonyítékot talált arra vonatkozóan is, hogy mi válthatja ki a helyi állatok viselkedésében bekövetkezett változásokat. A helyi légkör elektromos töltéseiben két-négy percenkénti erős perturbáció figyelhető meg, két héttel a földrengés előtt. Különösen nagy ingadozást észleltek nyolc nappal a Contamana földrengés előtt – ami egybeesett az állatok látókörből való eltűnésének második szakaszának kezdetével.

„A földrengések előjelei tudományosan nem jól dokumentáltak” – mondja Matthew Blackett, a Coventry Egyetem fizikai földrajzával és természeti veszélyeivel foglalkozó docense a BBC-nek. Egyes tudósok azonban azt feltételezik, hogy az állatok szeizmikus menekülési mechanizmust fejleszthettek ki, teszi hozzá. „Talán nyomáshullámokat észlelnek, mielőtt a földrengések megérkeznének, esetleg az elektromos tér változásait észlelik törésvonalként, amikor a kőzet összenyomódik. Az állatok szervezete sok vasat is tartalmaz, ami érzékeny a mágnesességre és az elektromos mezőkre.”

A jövőben az emberek segítségére lehetnek

Mivel a földrengéseket nehéz előre megjósolni, ezek az eredmények felvetik a kérdést: vajon az emberek valóban előre jelezhetik-e a földrengéseket állati megfigyelések alapján, és így képesek-e figyelmeztetni a veszélyben lévőket?

Egy 2020-as cikkben egy olyan korai földrengés-jelző rendszer prototípusát mutatták be, amely állattevékenység-megfigyelő helyeket használ, olaszországi kutatások adatai alapján. Becslések szerint a küszöbön álló földrengés kiindulási pontja feletti haszonállatok, amelyek valamilyen módon képesek voltak érzékelni azt, 18 órával azelőtt aktivitást mutatnak, hogy a földrengés megtörtént volna. Az epicentrumtól 10 km-re (6,2 mérföldre) elhelyezkedő állatoknak nyolc órával később figyelmeztető jelzéseket kell mutatniuk. További nyolc órával később pedig a 20 km-re (12,4 mérföldre) lévő farmokon lévő állatoknak kell így tenniük. Ha ez így történik, akkor kiszámítható, hogy két órán belül földrengés lesz.

A kutatóknak nagyobb számú állatot kell megfigyelniük hosszabb ideig a világ különböző földrengési zónáiban, mielőtt felhasználhatják az eredményeket a földrengések előrejelzésére. Ennek érdekében több kutató a Nemzetközi Űrállomáson működő Icarus globális állatmegfigyelő rendszerhez fordult, hogy összegyűjtsék az állatok mozgási adatait.

Kína eközben már létrehozott egy figyelmeztető rendszert a nanningi földrengési irodájában. Ez a talajhoz sokkal közelebb eső állatok viselkedését figyeli, egészen pontosan a kígyókét a földrengésveszélyes régiókban. A kígyók számos szenzoros mechanizmussal rendelkeznek, amelyek a környezetükben bekövetkező apró változások észlelésére szolgálnak. Részben a kígyók és más állatok viselkedésében bekövetkezett hirtelen változások miatt a hatóságok 1975-ben evakuálták a kínai Haicheng várost, közvetlenül egy hatalmas földrengés előtt. Ez az akció számtalan életet mentett meg.

„A földi élőlények közül talán a kígyók a legérzékenyebbek a földrengésekre” – mondta Jiang Weisong, a Nanning iroda akkori igazgatója 2006-ban a China Dailynek. „Amikor egy földrengés közeleg, a kígyók kimozdulnak a fészkükből, még a téli hidegben is.”