Egy állás elfogadása mindig kétesélyes. Egyes szerepek azonban kezdettől fogva túlértékeltek, így az elégedetlen dolgozók nehéz helyzetbe kerülnek.
Új állást vállalni mindig feltételez némi bizalmat, de van, hogy ez a bizalom a kezdetektől fogva túlértékelt.
A toborzók és a munkaerő-felvételi vezetők azt mondhatják, hogy egy pozíció jobb munkakörülményeket, több felelősséget vagy előrelépési lehetőséget kínál, amelyek soha nem valósulnak meg. Lehetséges, hogy a szerep sokkal értelmesebbnek vagy kifizetődőbbnek hangzik, mint amilyen valójában. A kezdők pedig csak akkor ismerhetik meg a munka valóságát, ha már elkötelezték magukat.
A pozíció leírása nem mindig fedi a valóságot
Ez valószínűbb forgatókönyv a szűkös munkaerőpiacon, ahol bőséges az álláslehetőség, és a vállalatoknak versenyezniük kell az új munkaerőért. A The Muse karrieroldal 2022-ben készített felmérést több mint 2500 dolgozó részvételéve. A kutatás kimutatta, hogy a válaszadók csaknem háromnegyede kezdett el úgy dolgozni, hogy azt tapasztalták, hogy a pozíció nagyon eltér attól, amit elhitettek velük.
Az ilyen pozícióban dolgozó munkavállalók csalódottnak és demotiváltnak érezhetik magukat – és el akarnak menni. Ugyanebben a felmérésben a válaszadók 80%-a szerint elfogadható egy olyan szerep elhagyása, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket hat hónapon belül. Ez azonban kényelmetlen helyzetbe hozza a jelölteket, hiszen magyarázkodniuk kell a jövőbeli interjúk során. A vállalatokat pedig visszaállítja a kezdeti pozícióba, ahol munkaerőt kell találniuk. De akkor milyen előnye van egy vállalatnak a pozíció túlmisztifikálásából? És mit tehetnek a munkavállalók, hogy elkerüljék ezeket a csapdákat?
A toborzókra és a munkaerő-felvételi vezetőkre óriási nyomás nehezedik a gyors cselekvésre – mondja Jan Tegze, toborzási szakértő és az Álláskeresési útmutató szerzője. „Amikor a vállalat megnyit egy pozíciót, a lehető leggyorsabban be kell töltenie azt. A gyorsaság gyakran a kulcs a csúcstehetségek biztosításához, mert ha te nem vagy elég gyors, akkor a versenytársaid azok lesznek” – mondja. A teljesítménycélok elérése vagy a vezetőség elvárásainak való megfelelés iránti vágy csábító lehet a toborzók számára. Emiatt viszont olyan ígéreteket tehetnek, amelyeket a jelöltek hallani szeretnének.
Ez nem mindig jelenti egy meglévő szerepkör vagy vállalat teljes újrafeltalálását. „Csak a lehető legjobb képet nyújtja” – mondja Sue Ingram, a londoni székhelyű HR-tanácsadó és a Converse Well vezetői-képzési szolgáltató edzője. Jellemzően magában foglalhatja egy állás előnyeinek feltárását, valamint a negatívumok lekicsinyítését vagy elhallgatását, ami bizonyos mértékig bevett gyakorlat minden interjúban.
Hogyan kerülheted el, hogy bedőlj a hamis ígéretnek?
Hogy elkerüld a karrier-csapdát, Ingram azt javasolja, hogy tegyél fel sok kérdést, beszélj a volt alkalmazottakkal. Akár azt is kérheted, hogy eltölthess pár napot a csapattal, hogy megnézd, hogyan működnek a dolgok a gyakorlatban. Ha így teszel, az olyan aspektusokat tárhat fel a kultúrával és a belső folyamatokkal kapcsolatban, amelyek nagy hatással lehetnek a munkanapra, de előfordulhat, hogy nem derülnek ki egyértelműen az interjúk során.
Ha ennek ellenére egy jelölt mégis túlértékelt szerepkörbe kerül, talán még nem késő cselekedni. A próbaidő alatt „a jó HR-osztályok nyomon követnek, a jó toborzók nyomon követnek, egy jó menedzser pedig beszélgetéseket, hogy megnézze, hogyan mennek a dolgok” – mondja Ingram. „Remélhetőleg van elég kapcsolatod ahhoz, hogy elmondhasd, ha csalódott vagy.” Egyes esetekben lehetséges a korrekció vagy egy őszinte beszélgetés arról, hogy mit is kínál az állás.