Állások, amik nem olyanok, mint amilyennek ígérték őket

Egy állás elfogadása mindig kétesélyes. Egyes szerepek azonban kezdettől fogva túlértékeltek, így az elégedetlen dolgozók nehéz helyzetbe kerülnek.

Új állást vállalni mindig feltételez némi bizalmat, de van, hogy ez a bizalom a kezdetektől fogva túlértékelt.

A toborzók és a munkaerő-felvételi vezetők azt mondhatják, hogy egy pozíció jobb munkakörülményeket, több felelősséget vagy előrelépési lehetőséget kínál, amelyek soha nem valósulnak meg. Lehetséges, hogy a szerep sokkal értelmesebbnek vagy kifizetődőbbnek hangzik, mint amilyen valójában. A kezdők pedig csak akkor ismerhetik meg a munka valóságát, ha már elkötelezték magukat.

A pozíció leírása nem mindig fedi a valóságot

Ez valószínűbb forgatókönyv a szűkös munkaerőpiacon, ahol bőséges az álláslehetőség, és a vállalatoknak versenyezniük kell az új munkaerőért. A The Muse karrieroldal 2022-ben készített felmérést több mint 2500 dolgozó részvételéve. A kutatás kimutatta, hogy a válaszadók csaknem háromnegyede kezdett el úgy dolgozni, hogy azt tapasztalták, hogy a pozíció nagyon eltér attól, amit elhitettek velük.

Az ilyen pozícióban dolgozó munkavállalók csalódottnak és demotiváltnak érezhetik magukat – és el akarnak menni. Ugyanebben a felmérésben a válaszadók 80%-a szerint elfogadható egy olyan szerep elhagyása, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket hat hónapon belül. Ez azonban kényelmetlen helyzetbe hozza a jelölteket, hiszen magyarázkodniuk kell a jövőbeli interjúk során. A vállalatokat pedig visszaállítja a kezdeti pozícióba, ahol munkaerőt kell találniuk. De akkor milyen előnye van egy vállalatnak a pozíció túlmisztifikálásából? És mit tehetnek a munkavállalók, hogy elkerüljék ezeket a csapdákat?

A toborzókra és a munkaerő-felvételi vezetőkre óriási nyomás nehezedik a gyors cselekvésre – mondja Jan Tegze, toborzási szakértő és az Álláskeresési útmutató szerzője. „Amikor a vállalat megnyit egy pozíciót, a lehető leggyorsabban be kell töltenie azt. A gyorsaság gyakran a kulcs a csúcstehetségek biztosításához, mert ha te nem vagy elég gyors, akkor a versenytársaid azok lesznek” – mondja. A teljesítménycélok elérése vagy a vezetőség elvárásainak való megfelelés iránti vágy csábító lehet a toborzók számára. Emiatt viszont olyan ígéreteket tehetnek, amelyeket a jelöltek hallani szeretnének.

Ez nem mindig jelenti egy meglévő szerepkör vagy vállalat teljes újrafeltalálását. „Csak a lehető legjobb képet nyújtja” – mondja Sue Ingram, a londoni székhelyű HR-tanácsadó és a Converse Well vezetői-képzési szolgáltató edzője. Jellemzően magában foglalhatja egy állás előnyeinek feltárását, valamint a negatívumok lekicsinyítését vagy elhallgatását, ami bizonyos mértékig bevett gyakorlat minden interjúban.

Hogyan kerülheted el, hogy bedőlj a hamis ígéretnek?

Hogy elkerüld a karrier-csapdát, Ingram azt javasolja, hogy tegyél fel sok kérdést, beszélj a volt alkalmazottakkal. Akár azt is kérheted, hogy eltölthess pár napot a csapattal, hogy megnézd, hogyan működnek a dolgok a gyakorlatban. Ha így teszel, az olyan aspektusokat tárhat fel a kultúrával és a belső folyamatokkal kapcsolatban, amelyek nagy hatással lehetnek a munkanapra, de előfordulhat, hogy nem derülnek ki egyértelműen az interjúk során.

Ha ennek ellenére egy jelölt mégis túlértékelt szerepkörbe kerül, talán még nem késő cselekedni. A próbaidő alatt „a jó HR-osztályok nyomon követnek, a jó toborzók nyomon követnek, egy jó menedzser pedig beszélgetéseket, hogy megnézze, hogyan mennek a dolgok” – mondja Ingram. „Remélhetőleg van elég kapcsolatod ahhoz, hogy elmondhasd, ha csalódott vagy.” Egyes esetekben lehetséges a korrekció vagy egy őszinte beszélgetés arról, hogy mit is kínál az állás.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!