Mi történt a hazatérés után?
A hazaút után minden más lett, de nem úgy, ahogy egy szakítós történetben szokás elmesélni. Nem csaptunk ajtót, nem lett dráma. Inkább hosszú beszélgetések jöttek, néha éjszakába nyúlóak, néha csendes séták, amikor egyikünk sem mondott semmit, csak egymás mellett gyalogoltunk.
Ma sem tudom pontosan, hogy az a mondat a Zlatni Raton egy vég volt-e vagy egy kezdet. Talán mindkettő egyszerre. Csak azt tudom, hogy azóta máshogy nézek arra a strandra a fotókon, és máshogy figyelek arra, amikor valaki elkezd mondani valamit, aztán elharapja a mondat végét.
A cikk folytatódik, lapozz!
Következő cikkünk„Ha nekem van hobbim: rossz anya vagyok, de ha a férjemnek, akkor ő a szenvedélyének él” – Kettős mérce a nemek közöttA legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.





