A szemellenző
Húszévesen jól néztem ki és volt egy barátnőm, aki mindig úgy érezte, hogy én jobb pasi vagyok, mint ő nő. Picit kerekded volt, de nekem nagyon tetszett és sosem gondoltam azt, hogy én vonzóbb lennék nála. Őt mégis zavarta ez és folyamatosan ezen szenvedett, bármennyiszer bizonygattam arról, hogy ez nincs így. A végén nem bírtam tovább az állandó sopánkodást és ha nem is csak és kizárólag emiatt, de végül szakítottunk. Azóta eltelt húsz nem év és most én vagyok ebben a cipőben.
Már van egy kis pocakom, kevesebb a hajam és lassan egy éve vagyunk együtt egy nővel, aki elmondhatatlanul gyönyörű. És okos és vicces és kedves. Nem keresek rosszul, de mondtam neki, hogy nem lottózom és nincs dúsgazdag nagybátyám, aki majd egy vagyont hagy majd rám, úgyhogy ha arra pályázik, akkor rossz lóra tett. Csak nevetett. Fogalmam sincs, miért van velem és nem tudom, mit lát bennem de úgy érzem, hogy tényleg szeret. Ha ez tényleg így van, akkor a legnagyobb mázlista vagyok a világon.
