Kilépsz a fagyos irodából a betonra, és másodperceken belül úgy érzed, mintha arcba kapnál egy hőhullámot. Tíz perc múlva visszamész a légkondicionált térbe, és a bőröd megint hideget kap.
A bőr felszíne alatt sűrű érhálózat húzódik, amely folyamatosan alkalmazkodik a hőmérséklethez. Amikor kánikulában vagyunk, a szervezet hőt akar leadni, ezért az erek kitágulnak, hogy több vér áramoljon a felszín közelébe. Ez a vazodilatáció. Amint belépünk egy hideg, légkondicionált helyiségbe, a folyamat megfordul: az erek összehúzódnak, hogy megőrizzék a testhőt, ez a vazokonstrikció. Külön-külön mindkettő természetes és ártalmatlan válasz, a gond az, amikor ez a két állapot naponta többször, gyors egymásutánban követi egymást.
Miért fárad el az érfal a folyamatos váltástól
A hajszálerek fala rugalmas, de nem végtelenül. Minden tágulás és szűkülés apró mechanikai igénybevételt jelent, hasonlóan ahhoz, mintha egy gumiszalagot nap mint nap sokszor megfeszítenél, majd elengednél. Egy nyári napon, amikor valaki reggel kilép a hűvös lakásból a forró utcára, aztán beül a légkondicionált autóba, majd belép egy hideg irodába, és később kimegy a kánikulába enni, ez a ciklus akár tucatszor is lezajlik. A bőr erei ilyenkor nem tudnak stabilizálódni, folyamatosan új inger éri őket. Olvass még a témában
A bőr nem azért pirosodik ki tartósan, mert túl sok napot kapott, hanem mert az erei egyszerűen nem bírják a hőmérsékleti hullámvasutat.
Ez a mechanikai fáradás idővel gyengítheti az érfal rugalmasságát. Az erek egy része a folyamatos tágulás után nem tud teljesen visszahúzódni, és ott marad, láthatóvá válva a bőr felszínén. Ezt nevezzük hajszálértágulatnak, köznyelven pedig sokan csak úgy emlegetik, hogy „kiütöttek az erek”.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
