Néprajz és a hétköznapok
Számos olyan jelzőnk, szavunk van, melyben szerepel a macska szó. Ki ne ismerné azt a kifejezést, hogy macskajaj, kutya-macska barátság, macskazene, macskakaparás, zsákbamacska, macskakő? Tetszik, nem tetszik, a macska az emberi léthez tartozik, minden bájával és bajával.
Egy olyan házi kedvenc, ami öntörvényű, ma már inkább társ, lakótárs – és nem haszonállat, mint a falusi létben, ahol még rágcsáló fogó szerepe volt. Macskára igenis szükség van. Többet adhat, mint gondolnánk: órákig tudjuk nézni, megfigyelni, mégsem értjük meg soha, csak csodáljuk.
Schrödinger és az ő macskája
Ervin Schrödinger osztrák fizikus nevéhez kötődik ez a gondolatkísérlet. Egy képzeletbeli macskát használt egy tétel bizonyítására. A tudós azt próbálta logikailag szemléltetni a képzeletbeli kísérlettel, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, többféle állapotban lehetnek jelen. Olvass még a témában
„Minden nap integetett nekem, aztán meghalt” – Amikor rájöttél, hogy a legkisebb dolgok is számítanak
Ezt hozza 2026. március 27. a numerológia szerint: stabil alapokra építhetsz
Miért versenyzünk mi, nők, egymással és mikor tanulunk meg inkább összetartani?
„Megjósolta, hogy az osztálytársa apja meg fog halni.” Mikor jöttetek rá, hogy a gyereketek más, mint a többi?
A kísérlet arra mutat rá, hogy az, hogy a macska, élő vagy holt állapotú, csak attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot. A kísérletnek több értelmezése létezik. Az egyik szerint a kísérletből feltételezhetjük Isten létezését, egy másik szerint ez által bizonyított a sokvilág-elmélet. Őszintén… én sosem fogom megérteni ezt, sem a fizikusokat. Egy biztos, a Schrödinger elméletében élő (vagy holt) macska az egyik leghíresebb vizionált macska.
