Egy újszülött sokak szerint maga a csoda, és talán soha nem leszünk képesek arra, hogy egészében megértsük, mi történik az emberi agyban az élet ilyen korai szakaszában. A szociológusok, biológusok és pszichológusok azonban több tényt ismernek a babákkal kapcsolatban, mint gondolnád. A Psychology Today össze is gyűjtött néhány megfigyelést, amit szerintük mindenkinek tudniuk kellene a csecsemőkről.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Egy kilencedik hónapra született, egészséges babára azt mondjuk, szépen fejlett, de valójában az ember utódai például az állatvilág kicsinyeihez képest „félkész” állapotban jönnek világra. Ugyan képesek önállóan lélegezni, illetve elfogadni a táplálékot, de egy újszülött szervezetében a születés utáni időszakban még mindig rengeteg dolognak kell fejlődnie.
Egy újszülött agya például a felnőttkori agytömegének csak a 25 százalékát teszi ki, és az agy legnagyobb része az első öt évben fejlődik majd ki.
A csontoknak és a mozgáskoordinációnak is fejlődnie kell, így egy ember gyerek sok szempontból csak 3-5 éves kora körül mondható „késznek”.
2/7 Születés utáni hatások
Éppen ezzel a folyamatban lévő fejlődéssel függ össze, hogy a gyerekekre milyen komoly hatással vannak a születésüket követő tapasztalatok.
A tudósok szerint mindennek, ami ilyenkor egy csecsemő életében történik, hosszú távú hatása lesz, így például az elhanyagolt babák később nehezebben tanulhatják meg a szociális normákat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egy felnőtt emlékezne valamire, ami csecsemőkorában történt vele, és ezzel indokolhatná meg valamilyen felnőttkori tulajdonságát.
A tudósok szerint ezek úgynevezett „elzárt emlékek”, amiket az agyunk nem őriz meg, de a belőlük levont tanulságot, illetve a hatásukat eltárolja, és azt beépíti a személyiségbe vagy a védekező mechanizmusokba, esetleg a világról alkotott képünkbe.