Hogyan kapcsolod az -i képzőt New York városának nevéhez?
A helyes írásmód: New York-i.
Miért? Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i, New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i, stb.
Az Odüsszeusz szerzőjének neve görögül Ὅμηρος, latinul Homerus, angolul Homer. De hogyan írod magyarul a nevét?
A helyes írásmód: Homérosz.
Miért? A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort (pl. az orosz, az arab, a görög, stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre nagyon gyakran a nevéből alkotott betűszó hivatkoznak: ELTE. Hogyan kapcsolod írásban a mozaikszóhoz az -n toldalékot?
A helyes írásmód: ELTE-n.
Miért? A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel ezek kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek, ezek esetében toldalékoláskor a szó végi a, e, o írásban is nyúlik, pl. áfa, áfás (számla). A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén azonban toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz, stb.
Ady-szobor, Mátyás-templom, Kazinczy-verseny. De hová tennéd a kötőjelet (ha tennél) a következőben: Julianus barát szobor.
A helyes írásmód: Julianus barát szobor.
Miért? Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, ű, -jú, jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk össze őket: Afrika-kutató, Ady-szobor, stb. De ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője, a két szót különírjuk egymástól: Dezső bácsi, a Kovács család, Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, stb.
+1 nyitott kérdés: A dátumokban az évszámok után pontot teszünk – többnyire. Mikor nem kerül az évszám után pont?
Az évet és napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz, Magyarország 1514-ben, stb. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1933) rendkívül aszályos volt. Ezen felül két esetben nem teszünk pontot az évszám vagy évszámcsoport után.
Nem teszünk pontot az évszám vagy évszámcsoport után, ha azt névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak: 1848 előtt, 1526 augusztusában, 1867 és 1896 között, 1914 késő őszén, stb.
Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban ez az alany: 1492 fordulópont az emberiség történetében. 1941-45 mérhetetlen károkat okozott az országnak.
A helyesírási magyarázatokhoz az Akadémia Kiadó A magyar helyesírás szabályai című könyvének tizenegyedik kiadását használtuk fel.
