Hivatástudat
Kiváltság lenne egy olyan világban élni, ahol mindenki a hivatásából élhetne, ami boldoggá és teljessé teszi az életét. Fontos lenne erre mindenkinek rálelnie, de a realitás talaján maradva, ez nem mindenkinek adatik meg. Sajnos tényleg vannak olyan életutak, melyek szinte lehetetlenné teszik a szárnyalást, vagy vágyakozást. Viszont az is tény, hogy sok esetben a lustaság és félelem teszi mindezt lehetetlenné.
Ekkor pedig értelemszerűen jelentkezhet egyfajta belső feszültség, ami sóvárgásban mutatkozhat meg. „Ó, bárcsak azt csinálhatnám, amit szeretek!” „Bárcsak eszméletlenül gazdag lehetnék!” „Bárcsak az egész világ ismerne!” Könnyebb ezekbe a mondatokba kapaszkodva újabb és újabb kibúvókat keresni, mintsem cselekedni. Ne feledjük el, hogy a leghíresebb, legsikeresebb emberek általában mindig nagyon, nagyon lentről indultak.
Ekkor pedig értelemszerűen jelentkezhet egyfajta belső feszültség, ami sóvárgásban mutatkozhat meg. „Ó, bárcsak azt csinálhatnám, amit szeretek!” „Bárcsak eszméletlenül gazdag lehetnék!” „Bárcsak az egész világ ismerne!” Könnyebb ezekbe a mondatokba kapaszkodva újabb és újabb kibúvókat keresni, mintsem cselekedni. Ne feledjük el, hogy a leghíresebb, legsikeresebb emberek általában mindig nagyon, nagyon lentről indultak.
Hiányérzet
A hiányérzet sokféleképpen megmutatkozhat az életünkben, de leginkább abból tudhatjuk, hogy jelen van, ha nagyon nem találjuk a helyünket. Letargikusan, mindenféle motiváció nélkül telnek a napjaink és legfényesebb pontja a rendszeres álmodozás. Ez felnőttkorban már egyáltalán nem mondható egészségesnek, hiszen ekkor már kezünkben van a cselekvés kulcsa, amivel gyerekként még nem rendelkeztünk.
Hiányérzet produkálhat vágyakozást egy csillogó életre, de általában ez addig tart, amíg be nem töltjük azt az űrt, amit mi magunknak kreáltunk. Például, ha valaki híres feltaláló szeretne lenni, de egy lépést sem tesz azért, hogy valamit alkosson, akkor ez egyértelműen egy esélytelen terv. Ám amint elkezd valamit alkotni, beindítva kreatív oldalát, egy idő után már egyáltalán nem a hírnév lesz a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Ekkor fog a hiányérzet is megszűnni.
Hiányérzet produkálhat vágyakozást egy csillogó életre, de általában ez addig tart, amíg be nem töltjük azt az űrt, amit mi magunknak kreáltunk. Például, ha valaki híres feltaláló szeretne lenni, de egy lépést sem tesz azért, hogy valamit alkosson, akkor ez egyértelműen egy esélytelen terv. Ám amint elkezd valamit alkotni, beindítva kreatív oldalát, egy idő után már egyáltalán nem a hírnév lesz a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Ekkor fog a hiányérzet is megszűnni.
Olvass még a témában
A sok telózás olyan a nyakadnak, mintha egy 7 kilós gyerek ülne rajta folyton
5 szelíd kutyafajta, ami tökéletes az érzékeny, érzelmes emberek mellé
Mi kerüljön a karácsonyi ajándékkártyára? 30 vicces, mély vagy romantikus gondolat, amit ráírhatsz
