Az égtájak szerinti tájolás mellett egészen különleges jelentései voltak az egyes helyiségeknek, valamint a ház fontosabb elemeinek, berendezési tárgyainak. A jurtákban és a parasztházakban is fontos szerepe volt a tűznek, tűzhelynek. A jurta közepén lévő füstlyuk például a mennyezetbe való átkelést jelképezte, később pedig a tűzhely volt a ház lelke - pont, mint ha a konyha. A jurtába belépve bal oldalon kaptak helyet az értéktárgyak, jobb oldalt pedig a konyha, illetve hátrébb a hálórész.
A házak ajtaja azért volt alacsony, hogy a vendégek meghajoljanak a házigazda előtt, vagyis tisztelettel lépjenek be. Az ajtókat és ablakokat általában keleti és déli irányba tájolták, hogy minél több fényt kapjon az otthon. A teret három részre osztották: az első szobában fogadták a vendégeket, itt kaptak helyet a kézzel készített dekorációk, emellett többek között a férfi erőt, a szellemet és a tüzet szimbolizálta a helyiség. A következő szoba az egyensúlyt, családot, a lelket jelentette, ez pedig a konyha volt. A ház leghátsó helyisége a női energiát, alvást, vizet, testet szimbolizáló hálószoba volt, de itt kapott helyet a fürdőszoba is.
Természetesen ennél jóval mélyebben is bele lehet menni a témába, érdekes könyvek, de már tanfolyamok is foglalkoznak az ősi magyar térrendezés szabályaival. Ha kedvet kaptál hozzá, bátran próbáld ki a számodra egyszerűen kivitelezhető tanácsokat!
