A férjek
A férjem kicsit ősember, abban az értelemben, hogy mindig kendőzetlenül megmondja a véleményét (akkor is, ha az bántó), képtelen jópofizni azokkal, akiket nem kedvel és ha valamihez nincs kedve, akkor azt kerek perec közli. Egyszer a barátnőim arról beszélgettek, hogyan tudok elviselni egy ilyen nyers, bumfordi fickót, mire kénytelen voltam feltenni nekik pár kérdést. Pl. azt, hogy a ti férjetek hol volt, amikor terhesek voltatok, mert az enyém a konyhában főzött, mert hányingerem volt a kajaszagtól. És amikor kicsi volt a gyerek? Mert az enyém háromszor felkelt éjjel, hogy megetesse és bepelenkázza a lányát, zokszó nélkül. Ti ugye korrepetítort fogadtok a nagyobbakhoz, míg az én férjem pedig maga matekozik a gyerekkel. Lehet, hogy nem egy csacsogó társasági pillangó, de csodálatos apa és férj, ennyit erről.
