A spanyolnátha 1918-1919 között tombolt és Norvégiában valóban rengeteg gyerek született 1920-ban, de a kutatók szerint ez nemcsak a járványnak volt köszönhető. Egyrészt a spanyolnátha idején a betegség következtében sok nő elvetélt, másrészt a katonák akkor tértek haza az első világháborúból, így a baby boom mondhatni elkerülhetetlen volt. A koronavírus egyelőre nem hozható összefüggésbe vetélésekkel és két olyan esetet is feljegyeztek, ahol az anya elkapta a fertőzést, de egészséges babának adott életet.
Egy amerikai orvosi lapban 2012-ben publikált cikk arról értekezett, hogy veszély esetén ugyan a leggyakoribb viselkedésforma a „fight or flight”, azaz a harcolj vagy menekülj reakció, de az emberek utána a „tend and befriend” azaz a „gondoskodj és barátkozz” pszichológiai viselkedéshez nyúlnak, ha a stressz által kiváltott közösségi magatartást nézzük.
Ezért van az, hogy egy trauma összehozza az embereket: elhidegült barátok kibékülnek, családi konfliktusok rendeződnek és a szerelmesekben még inkább elmélyülnek az egymás ránt táplált gyengéd érzelmek.
Hogy lesz-e baby boom a koronavírus pandémia után? Valószínű, hiszen mondhatni minden adott hozzá: még nem volt példa rá a világtörténelemben, hogy szinte az egész világ önkéntes karanténba vonuljon és bezárkózzon. Egyelőre azt sem tudjuk, mikor ér véget a járvány, de kíváncsian várjuk, mennyivel több baba fog születni a következő kilenc hónapban. Olvass még a témában
