A kunyhó
A családdal sátraztunk és sötétedés előtt még bringáztam egy kicsit a környéken. Az egyik bozótosabb helyen találtam egy kunyhót. A fél tető hiányzott, kis tákolmány volt, benne rothadó bútorokkal, amik évek óta érintetlenül állhattak. Bementem és furcsa érzés lett úrrá rajtam, mintha nehezebb lett volna bent a levegő. Nem is félelmet éreztem, inkább hirtelen szomorúságot. Amikor visszamentem a táborba és bátyámmal visszamentem, a kunyhó nem volt ott.
Szerinte rossz úton mentem vissza, de tudtam, hogy jó helyen járok és képtelenség, hogyan tűnt el. Pár nappal később, hazafelé megkérdeztem a boltost, hogy nem tud-e valami kunyhóról és azt mondta, régen bányászok laktak a hegyen, amíg egy omlás miatt be nem zárták, többen meghaltak. Azt is mondta, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki látott valamit, amit később nem talált meg.
Szerinte rossz úton mentem vissza, de tudtam, hogy jó helyen járok és képtelenség, hogyan tűnt el. Pár nappal később, hazafelé megkérdeztem a boltost, hogy nem tud-e valami kunyhóról és azt mondta, régen bányászok laktak a hegyen, amíg egy omlás miatt be nem zárták, többen meghaltak. Azt is mondta, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki látott valamit, amit később nem talált meg.
1 hozzászólás
Pontpont
2023.05.25., 21:07Az első sztori elég zavaros.
„Egyik hajnalban a sínek mentén sétáltam haza”
„A kerülő miatt késve értem be és a főnök leszidott”
Akkor most haza ment az illető, vagy munkába? Esetleg otthon várta a főnöke?
Jó lenne forrást mellékelni, hogy aki akar, utána tudjon olvasni. Több történet is majdnem ugyanaz, épület, ami ott volt, másnap meg már nem, mintha csak egy kicsit át lenne szerkesztve, hogy meglegyen a darabszám.