Urbexes vagyok, azaz urban explorer, ami azt jelenti, hogy a barátaimmal rendszeresen keresünk fel elhagyott épületeket. Egyszer két haverral fedeztünk fel egy elhagyott gyártelepet és az egyik helységbe belépve, mintha vagy tíz fokkal csökkent volna a hőmérséklet. A tarkómon felállt a szőr, még sosem éreztem ilyen félelmet, moccanni sem mertem. Ránéztem a társamra, aki mögöttem állt és az ő szemében is ugyanezt láttam.
Végül szépen lassan kihátráltunk a helyiségből és szinte összerogytunk, amikor kiértünk. A harmadik társunk akkor ért oda, nem értette, mi van velünk, ő is be akart menni, de megtorpant, amikor mindketten ráüvöltöttünk, hogy ne tegye. Otthon utánanéztem és egy gyári munkás akasztotta fel magát ott, szerelmi bánat miatt. Biztos vagyok benne, hogy a szelleme ott kísért.