Fogdosva
A családom nagyon „fogdosós” és én ettől megőrülök. Furcsa, mert ebben nőttem fel és azt gondolnánk, hogy megszokja az ember, de nekem sosem sikerült. Tudom, hogy csak szeretetteljesek és nem akarnak rosszat, de utálom, amikor rámtámaszkodnak, hátulról átölelnek, megdörzsölik a karomat vagy megsimítják a hátamat. Ilyenkor azonnal ellépek vagy kibontakozom az érintésből. Már szóltam nekik, de ez annyira természetes nálunk, hogy mindig elfelejtik. Tudom, hogy rosszul esik nekik, amikor kérem, hogy ne érjenek hozzám, de nem tehetek róla. Az egyetlen ember, akitől ez jólesik, az a vőlegényem.
