Már gyerekkorunkban megtanuljuk, mit jelent szeretni és szeretve lenni. De mi történik, ha ez az alapélmény hiányzik? Ha a családunk figyelmen kívül hagyta, lebecsülte vagy elnyomta az érzéseinket, az felnőttként is nagy hatással lehet arra, hogyan kapcsolódunk másokhoz. Jonice Webb pszichológus a Psychology Today felületén osztotta meg a gondolatait arról, hogy a gyermekkori érzelmi elhanyagolás – még ha láthatatlan is – mély nyomot hagy a lelkünkben.
Ez a jelenség sok ember életét befolyásolja, még akkor is, ha kívülről tökéletesnek tűnő családban nőttek fel. Nézzük, milyen jelek utalhatnak arra, ha a gyerekkorodban nem kaptad meg a szükséges érzelmi támogatást – és hogyan formálhatja ez a felnőttkori kapcsolataidat.
1. Nem érezted magad igazán szeretve gyerekként
Minden gyerek alapvető igénye, hogy lássák, ismerjék és szeressék a valódi énjét. Ha gyerekként azt tanultad, hogy az érzéseidet rejtsd el, a családod szeretete felszínesnek tűnhetett, még akkor is, ha látszólag minden rendben volt. Olvass még a témában
Webb szerint a gyermekkori felszínes szeretet élménye alacsonyabbra állítja a későbbi felnőttkori szeretet befogadási képességét. Ez azt jelenti, hogy bár elismered, hogy szerettek, mégsem tapasztalod meg azt a mély, igazán feltétel nélküli szeretetet, amire vágytál. Így felnőttként nehezebb lesz igazán elfogadni a másoktól jövő szeretetet.
Példa: Talán érezted már, hogy egy romantikus kapcsolatban mindig kívülről figyeled, mennyire szeretnek, és sosem engeded meg magadnak, hogy tényleg átéld ezt az érzést.
