Az anya a család szíve, és az a személy, aki mindenkit összetart. Míg a többiek hirtelen cselekszenek, addig mi gondolunk a következményekre és a megoldásokra is. Mindig, mindenre felkészülünk lélekben, hogy amikor valami váratlanul bekövetkezik, készen álljunk a cselekvésre.
Lelkileg ezért kénytelenek vagyunk erősödni minden egyes nap, hogy megfelelő támaszai legyünk a családunknak. Innentől kezdve számunkra nem létezik önzőség, és az, hogy saját magunkat vegyük előre; attól a pillanattól kezdve, hogy anyává válunk, a családunk lesz mindenben az első. Ezt a hatalmas fokú önfeláldozást csak az értheti meg, aki ugyancsak átélte már.
