Következtethetünk-e a korábbi világjárványok lefolyásából arra, hogy hogyan és mikor ér véget a koronavírus-járvány? Erre a kérdésre kereste a választ az independent.co cikke.
A járvány kitörése óta sok szakértő beszélt már arról, hogy az egyértelmű egészségügyi és gazdasági károk mellett a járvány okozta bizonytalanság is komoly terhet jelent a társadalomra, és az emberre, egyéni szinten is. Nem csoda, ha mindenki arra keresi a választ: vajon mikor tudhatjuk már magunk mögött a mostani helyzetet?
Sokakban merül fel a kérdés: vajon meddig tart egy járvány így, hogy van vakcina, de nem mindenki hajlandó beoltatni magát? Egzakt választ persze nem lehet adni erre a kérdésre, de a történelem világjárványai, illetve azok lefolyása adhatnak némi információt.
A modern idők tanulságai és a koronavírus
A modern idők leghalálosabb világjárványa az 1918-as H1N1 járvány, közismertebb nevén a spanyol nátha volt.
Két éves tombolása alatt 50 millió ember halálát okozta a világon.
1957-ben a H2N2 influenza kitörése egy millió ember életét követelte. Az 1968-as H3N2 influenzajárvány alig több mint egy évtizeddel később következett be, és hasonló számú halálesetet eredményezett. 2009-ben pedig újabb influenzajárvány érkezett, ezúttal a sertésinfluenza, amely a becslések szerint 284 000 ember halálát okozta.
Noha ezekből a járványokból is lehet tanulságot levonni, a szakemberek megjegyzik, hogy míg az eddigi járványok zömét valamilyen influenzatörzs okozta, addig a koronavírus egészen másként viselkedik. Dr. Nathalie MacDermot, londoni King’s College akadémiai előadója „egyedülállónak” nevezte a koronavírusok természetét:
„Ez a járvány valójában egészen egyedi, abban az értelemben, hogy van egy kórokozónk, amely nagyon könnyen terjed. Nagyon fertőző és nagyon könnyen átadható, és tünetmentes egyének is terjesztik ”– mondja Dr. MacDermott az Independent című lapnak.
Dr. MacDermott szerint ha például az ebolajárványt vesszük szemügyre, amely tünetmentes embereknél jellemzően nem fertőz tovább, láthatjuk, hogy emiatt a megfékezése is kivitelezhetőbb. „Még az inkubációs időszakban is, amely körülbelül 21 nap az Ebola esetében, amikor az emberek technikailag fertőzöttek, de még nincsenek tüneteik, nem fertőzőek mások számára” – magyarázza.
A koronavírust ezzel szemben a tünetmentes egyének is terjeszthetik, emiatt a járvány terjedésének követése is sokkal nehezebb. Nem volna azonban egyedi, hogy maga a vírus nem tűnik el teljesen, a járvány azonban mégis megszűnik.
Dr. Julian Tang, a légzéstudomány tiszteletbeli docense és a Leicesteri Egyetem klinikai virológusa a The Independentnek elmondta, egy világjárvány tipikus mintázata szerint „az egész népességen átterjed, mert nincs korábbi immunitás. A teljes populáció megfertőződése és telítődése után a járvány tombolása elhal”.
A bubópestis vagy éppen a spanyolnátha vírusa például ma is cirkulál az emberek között, de mivel már kialakult egyfajta immunitás, a betegség sokkal lassabban terjed. Így kordában tartható, nem várhatóak belőlük tömeges megbetegedések.