Ha minden vírus egyszer csak eltűnne, a világ egy nagyon másfajta hellyé válna – és nem feltétlenül jobbá. De mi történne pontosan? A BBC utánajárt.
Úgy tűnhet, mintha a vírusok egy és csakis egy okból léteznének: azért, hogy pusztulást hozzanak és szétzilálják a társadalmunkat. Az évezredek során megszámlálhatatlanul sok életet követeltek, és történelmünk során több alkalommal a globális népesség jelentős részét söpörték el.
Az 1918-as influenzajárvány 50-100 millió ember életét követelte, himlőben csak a 20. században becslések szerint 200 millió ember halt meg. Most pedig a Covid-19 járvány dúlja fel az életünket és okoz borzasztó veszteségeket.
Ne meglepő, hogy ha választhatnánk, hogy egy varázsütésre a vírusok összessége egyetlen pillanat alatt eltűnjön, és vissza se térjen, az emberek többsége valószínűleg élne ezzel a lehetőséggel. Pedig éppen ezzel követnének el óriási hibát.
„A létfontosságú dolgok, amelyeket a vírusok a világban tesznek, messze felülmúlják a rossz dolgokat.”
A vírusoknak fontos szerepük van a bolygón
A vírusok túlnyomó többsége nem patogén az emberre, és sokuknak alapvető szerepe van az ökoszisztémák támogatásában. Mások fenntartják az egyes szervezetek egészségét – a gombáktól és növényektől kezdve a rovarokig és az emberekig. „Kiegyensúlyozottan, tökéletes harmóniában élünk, és ennek az egyensúlynak a vírusok is részei” – mondja Susana Lopez Charretón, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem virológusa. „Azt hiszem, vírusok nélkül végünk lenne.”
A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy a vírusok milyen szerepet játszanak a Föld nagy részének támogatásában. Hajlamosak vagyunk csak azokra a funkciókra összpontosítani, amelyek az emberiség problémáit okozzák. Szinte minden virológus kizárólag kórokozókat vizsgál; csak a közelmúltban kezdett néhány rettenthetetlen kutató olyan vírusokat vizsgálni, amelyek életben tartanak minket és a bolygót, nem pedig megölnek.
„Ez egy kis tudósközösség, amelynek tagjai megpróbálnak igazságos és kiegyensúlyozott képet adni a vírusok világáról, és megmutatni, hogy vannak olyan dolgok, mint a jó vírusok” – mondja Goldberg.
És ha akarnánk is, valószínűleg lehetetlen lenne megsemmisíteni a Föld minden vírusát. De elképzelve, milyen lenne a világ vírusok nélkül, jobban megérthetjük nemcsak azt, hogy mennyire esszenciálisak a túlélésünk szempontjából, hanem azt is, hogy mennyit kell még tanulnunk róluk.
Mindenek előtt, a kutatók nem tudják, hány vírus is létezik. Ezereket hivatalosan is besoroltak már, de milliók lehetnek még. „Csak egy kis részüket fedeztük fel, mert nem sok időt töltöttünk a keresésükkel” – mondja Marilyn Roossinck, a Penn State University vírusökológusa. „Ez az elfogultság miatt van – a tudomány mindig a kórokozókról szólt.”
Azt sem tudják a tudósok, hogy az összes vírus hány százaléka jelenthet problémát az ember számára. „Ha numerikusan néznénk, akkor statisztikailag közel lehet a nullához” – mondja Curtis Suttle, a British Columbia Egyetem környezeti virológusa. „A világban szinte minden vírus nem patogén a számunkra fontos dolgokra.”
Kulcs az ökoszisztémákhoz
Azt tudjuk, hogy a fágok, vagyis a baktériumokat megfertőző vírusok rendkívül fontosak. Nevük a görög phagein-ből származik, jelentése „felfalni” – és ezt is teszik.
A fágok az óceán baktérium-populációinak elsődleges szabályozói, és valószínűleg a bolygó minden más ökoszisztémájában is igaz ez rájuk. Ha a vírusok hirtelen eltűnnek, egyes baktériumpopulációk valószínűleg robbanásszerűen elszaporodnak; mások lehet, hogy teljesen eltűnnének.