Hírek

A világ legveszélyeztetettebb nyelvei – A magyar is köztük van?

A világ legveszélyeztetettebb nyelvei – A magyar is köztük van?

Bár szinte divattá vált aggódni miatta, a magyar nyelv létezése valójában koránt sincs veszélyben: változása, az idegen szavak átvétele az élő nyelvek teljesen természetes viselkedése, és lényegében a megmaradását segíti elő. Több millió beszélőjével és saját nemzetállamával a magyar nyelvnek valójában elég jó esélyei vannak a „túlélésre”, pedig a jelenleg ismert körülbelül 7 000 nyelv közel fele az UNESCO becslései szerint már a század végére kihalhat. Az alábbiak sajnos szinte bizonyosan erre a sorsra jutnak.

Resígaro

2016-ban gyilkolták meg Rosa Andrade Ocagane-t, aki az amazóniai nyelv, a resígaro utolsó női beszélője volt. Ő és a testvére, Pablo – aki ma már a resígaro utolsó anyanyelvi beszélője – resígaró anyától és ocaina apától születtek, és édesanyjuk iránti tiszteletből beszélték a kihalóban lévő, és velük valószínűleg végleg eltűnő nyelvet. Ugyanakkor az ocaina nyelv utolsó 40 beszélői között is ott voltak, Rosa halálával ez a dél-amerikai nyelv is közelebb került a kihaláshoz.

Csulim

A Baraba-alföld keleti részén, a Kis-Csani-tóba ömlő Csulim partján, Oroszországban él a csulim nyelv néhány megmaradt beszélője – a 2010-es orosz népszámlálás alapján mindössze 44-en maradtak, egy kis szibériai falu lakossága.

A csulim nyelv beszélői magukat és a nyelvüket ösnek nevezik, és nyelvük megmaradását nem segítette elő az sem, hogy 1959-től kezdve az orosz állam nem ismerte el őket etnikai kisebbségként, ezt a jogukat csak 1999-ben szerezték vissza.

Sajnos azonban a jelenlegi orosz nyelvpolitika nem igazán kedvez az ország területén élő számos kisebbség nyelvének – köztük a magyarral legközelebbi rokonságban álló hanti és manysi nyelv – fennmaradásának.

Ainu

Az ainu nyelv beszélői Japánban, Hokkaido-szigetén őshonosak, és nyelvük egyértelműen a nyelvpolitikai intézkedések hatására sodródott a kihalás szélére. A 19. század végén ugyanis törvényben tiltották az aino nyelv használatát és üldözték az aino kultúrát is, aminek következtében a sziget lakossága nagyrészt asszimilálódott. Az 1980-as években sikerült feltámasztani az ainu kultúrát, a nyelvet azonban nem ilyen könnyű visszahozni a mindennapokba: becslések szerint az anyanyelvi beszélők száma valahol 2 és 15 fő között van, és ezeknek a beszélőknek mindegyike 64 év fölötti, így az ainu nyelv számára nem sok remény maradt.

Mudburra

Az ausztrál őslakosok által beszélt nyelv az elmúlt években ismét terjedni kezdett, de persze az is elképzelhető, hogy csak jobban dokumentált, esetleg a kihalás hírére az újabb népszámláláskor több beszélője vallotta magát mudburra anyanyelvűnek. Mindenesetre Ausztrália 2006-os cenzusa szerint 47, a 2016-os riport szerint viszont már 92 beszélője volt. A növekedés mindenképpen jó hír, de 100 alatti beszélőjével a nyelvnek sajnos továbbra sem túl jók a kilátásai.

Vót

A második világháború során a vótokat a Szovjetunió területéről Finnországba deportálták, a beszélők mára nagyrészt beolvadtak az orosz, a finn és az észt közösségekbe.

A nyelv használata hosszú ideig tiltott volt, megmaradt néhány beszélője az észt-orosz határon él, ám számuk rohamosan csökken.

Míg 2010-ben 68 anyanyelvi beszélőt számláltak, addig 2017-re mindössze 7-en maradtak, ami jól példázza, milyen rohamos tempóban képes csökkenni egy nyelv beszélőinek száma, ha egyszer egy kritikus határ alá esik.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást