Amikor azt gondoljuk, hogy ismerjük a múltat, akkor jön egy új felfedezés, ami képes teljesen átírni mindazt, amit eddig hittünk.
Amikor azt gondoljuk, hogy ismerjük a múltat, akkor jön egy új felfedezés, ami képes teljesen átírni mindazt, amit eddig hittünk.
Göbekli Tepével először a Netflixen találkoztam az Emberek az emberiség előtt című sorozatban, amire persze rásüthetjük, hogy itt-ott fikciókra, szubjektív véleményre hagyatkozik. Ettől függetlenül a dokumentumfilmek rengeteg olyan érdekes kérdést feszegetnek, melyekre a mai napig nem tudunk válaszokat adni. Ezért is olyan jó, amikor új információt tárnak elénk a tudósok egy-egy helyszínnel kapcsolatosan: ezúttal Göbekli Tepe került a porondra.
Egy ősi naptár, amelyet a törökországi Göbekli Tepe régészeti lelőhelyén fedeztek fel, új megvilágításba helyezi civilizációnk kezdetét. A felfedezés ugyanis nem „csupán” egy újabb kőből készült naptár a sok közül, hanem egy olyan kozmikus esemény bemutatója is egyben, amely talán az emberiség történelmét formálta át – drámai módon.
A naptár, ami újraírhatja az emberiség történelmét?
Göbekli Tepe Törökország déli részén található és már hosszú évtizedek óta lenyűgözi a régészeket hatalmas, faragott kőoszlopaival, titokzatos szimbólumaival. A helyszín jelenlegi tudásunk szerint 12.000 évvel ezelőttre nyúlik vissza, és ezzel valószínűleg az (általunk ismert) emberiség legkorábbi templomának tekinthető. Ami azonban Göbekli Tepét most igazán figyelemre méltóvá tette, az a kutatók által felfedezett ősi naptár.
Ez a naptár nem csak az évszakok követésére szolgált, hanem egy olyan üstökös becsapódás emlékét is őrzi, amely hatalmas változásokat indított el az emberi történelemben.
Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem kutatója vezette azt a csapatot, amelyik alaposabban megvizsgálta Göbekli Tepe kőoszlopain található szimbólumokat. Elemzésük során arra a következtetésre jutottak, hogy az itt található V-alakú jelek valójában egy kifinomult holdnaptár részei. Ez a naptár a hold- és napév közötti különbségek kiegyenlítésére szolgált. Minden egyes „V” egy napot jelöl, így az oszlop kiad egy 365 napos napévet. A felfedezés különösen figyelemre méltó, mert ha igaz, akkor a Göbekli Tepében élő emberek csillagászati ismeretei sokkal, de sokkal fejlettebbek voltak, mint korábban elképzelni mertük.
Egy kozmikus esemény nyomai
A kutatás során a tudósok azt is felfedezték, hogy a naptár nem kizárólag a mindennapi idő mérésére szolgált, hanem egy hatalmas kozmikus eseményre is emlékeztet minket. Közel 13 000 évvel ezelőtt, körülbelül Kr.e. 10 850 körül, a Földet üstökös töredékek találták el, ami egy „mini jégkorszakot” idézett elő. Ez a becsapódás nem csak az éghajlatot változtathatta meg, hanem képes volt az emberiség fejlődését is jelentősen befolyásolni.
Sweatman és csapata úgy véli, hogy a Göbekli Tepén talált szimbólumok, különösen a 43-as oszlopon található V-alakok éppen ezt az eseményt örökítik meg.
Miért kellene újragondolnunk az emberi civilizációt a leletek alapján?
Göbekli Tepe jelentősége nem merül ki abban, hogy egy üstökös becsapódását és egy részletes naptárat rejt magában, hiszen valóban új megvilágításba helyezi az emberi civilizáció fejlődését. Ez a helyszín ugyanis egy olyan időszakból származik, amikor az emberiség – jelenlegi tudásunk szerint – éppen a vadászó-gyűjtögető életmódról kezdett áttérni a mezőgazdaságra, a letelepedésre.
A naptár ehhez képest erőteljesen azt sugallja, hogy az emberek nagyon mással lehettek elfoglalva ekkoriban és az átmenetben a csillagászati ismeretek kulcsszerepet játszhattak.
Az üstökös hatására bekövetkező éghajlati változások ösztönözhették a mezőgazdaság kialakulását, ami végső soron az első (?) komplex társadalmak megszületéséhez vezetett. Egyes tudósok szerint ez az esemény indíthatta el vagy indította újra a civilizáció fejlődését. Az embereknek ugyanis alkalmazkodniuk kellett az új körülményekhez, és új módszereket kellett kidolgozniuk a túléléshez.
Kapcsolódó cikkek
Eddig azt gondoltuk, hogy az írás és a mezőgazdaság voltak a civilizáció alapjai, de lehet, hogy valójában az égboltra szegezett tekintetek és a kozmikus események megfigyelése indította el az emberiséget különleges fejlődésének útján. Göbekli Tepe tehát nem egy hétköznapi, régészeti lelőhely, hanem egy kulcs is lehet a múltunk megértéséhez. Ennek ellenére jelentős része a mai napig föld alatt van.
Nyitókép: xefstock/istockphoto.com