Józan napjainkat feldobhatjuk pár mókás történettel, amelyben az ivás teremtett helyzetkomikumot.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/10 A gyerekek
A barátnőm részegen bevallotta, – hazafelé a metrón az összes utastársának – hogy szerelmes Narutóba, de nem tudja, van-e jövője a kapcsolatnak, mert nem tudni, hogy a gyerekeik élő vagy anime-emberek lesznek-e majd és ez mindent megnehezít. Annyira aggódott emiatt, hogy el is sírta magát.
Huszonévesen egy koncerten összefutottam az egykori gimis osztályfőnökömmel. Mivel kapatos állapotban voltam, nem emlékszem sok mindenre a találkozással kapcsolatban, de a barátaim mesélték, hogy miután a tanárnő nyakába borultam, kicsit beszélgettünk, majd felemeltem a kezem és megkérdeztem tőle, kimehetek-e a mosdóba.
A feleségem a kolléganője leánybúcsújáról esett haza hajnalban és furcsálltam, hogy ahelyett, hogy befeküdt volna mellém az ágyba, hallottam, hogy az irataink között kotor. Mikor megkérdeztem, mit keres, éppen a házassági anyakönyvi kivonatunkhoz tartotta az öngyújtóját és részegen azt kiáltotta: „Nem hagyhatsz el soha! Sok szerencsét, hogy visszavigyél a blokk nélkül!”
A haverom berúgott, ezért hazavittem, majd egy óra múlva felhívott, hogy hazavinném-e, mert berúgott. Mondtam neki, hogy nézz körül, hol vagy, mire – kis szünet után - azt felelte, otthon. Mondom na akkor szia. Erre ő: Akkor most hazaviszel vagy nem?
A vőlegényem, aki józanul akkor is kocsiba ül – vagy panaszkodik – ha tíz percet kell valahova sétálni, részegen képes volt tizenöt kilométert gyalog megtenni hazafelé egy buliból. Mikor hitetlenkedve megkérdeztem, hogyan volt képes ennyit caplatni, akkor csak annyit mormogott félálomban, hogy „bekapcsolta a robotpilótát”.
Egy kocsmatúrán elvesztettük mattrészeg barátnőnket és telefonon beszélve próbáltuk bemérni, merre csatangolt el. Amikor arra kértük, hogy nézzen körül és mondja, mi az, amit felismer és ami alapján érte mehetünk, csak annyit mondott: „Látom a Holdat.”
A barátom hajnalban jött haza részegen, amikor éppen a reggelimet melegítettem a mikróban. „Mennyi az idő?” kérdezte, majd odament a mikróhoz, aminek kijelzőjén még 53 másodperc volt hátra a melegítésből. Erre annyit mondott: „53? Basszus, akkor elkéstem.” Majd felment a hálószobába és lefeküdt.
Egy szórakozóhelyen egy lányt a barátnői hánytattak a mosdóban, aki éppen sírt, mert „a papagájának karok nélkül kell leélnie az életét.” A barátnői kérdezték, nincs-e egy hajgumim, hogy összefogják a haját. Adtam nekik egyet, mire a részeg lány annyira meghatódott, hogy közölte, mindenképpen ott kell lennem két hét múlva az esküvőjén.
A férjem jól elázott az egyik házibulinkon, a kezébe fogta a fejem, a szemembe nézett és halálos komolysággal megkérdezte, szerintem ki a legjobb pasi a világon. Mondtam neki, hogy ő, mire kiakadt, hogy dehogyis ő, hanem Hugh Jackman! Végül a padlón aludt el és reggel az a látvány fogadott, hogy a kisfiunk körberakta játékfigurákkal és azt játszotta, hogy az apja Gulliver Lilliputban.
Olyan jól sikerült a buli előtti alapozásom, hogy elaludtam a házibuli felé a buszon. A sofőr nem vett észre, ezért órákkal később keltem a buszgarázsban. A bulit is elrontottam, mert mindenki engem keresett órákon keresztül, még az exem is.