Szülőként nehéz látni, hogy a gyermeked éppen egy meltdownban vergődik, és miközben szemmel láthatóan küzd a saját érzelmeivel, te teljesen eszköztelennek érzed magadat abban, hogy segíts neki. Akár frusztrált, akár megbántott, akár túltelítődött a csemetéd, ezek a nagy érzelmek heves kitörésekhez vezethetnek, amelyeket egy bizonyos életkorban egyszerűen lehetetlen még kontrollálni.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
A gyermeked ettől úgy érezheti, hogy megértik, és ez meglepő nyugalmat hozhat mindkettőtöknek egy egyébként feszültséggel teli helyzetben.
Elsőnek talán furcsának tűnhet ilyen egyszerű szavakkal reagálni egy olyan helyzetre, amiben viharként tombolnak az érzelmek, vagy esetleg a gyerek éppen a falnak csapkodja a plüsseit, de ezek a szavak a fájdalom és a frusztráció elismerését jelzik, ami gyakran a kulcs az intenzitás csillapításához.
Ez a megközelítés a legdühösebb pillanatokban is a szelíd, megértő válaszokra ösztönző elvekből merít, amelyek segítenek enyhíteni a dacos viselkedést, és végső soron a gyerek megnyugtatásához vezetnek – márpedig, amíg az ijesztő, frusztráló, feszítő érzelmeit nem sikerült elengednie, addig minden más megoldási kísérlet csődöt fog mondani. De miért működnek olyan jól ezek a szavak, és hogyan használhatod őket hatékonyan? Az alábbiakban adunk néhány gyakorlati tippet, hogy könnyebb legyen megőrizni a nyugalmadat a legnehezebb helyzetekben is.
Miért működik ez a négy szó?
Amikor egy gyermek éppen egy meltdown közepén van, gyakran képtelen feldolgozni az összetett gondolatokat, vagy reagálni a parancsokra. Ha azt mondod: „Látom, hogy most küszködsz”, akkor tudatod vele, hogy nem azért vagy ott, hogy vitatkozz vagy megpróbáld „helyrehozni” őket abban a pillanatban. Ez a 4 szó megerősítést kínál anélkül, hogy táplálná a dühöt.
A gyerekek számára a szülő megértő jelenléte érzelmi mentőövnek tűnhet. Lehet, hogy nincsenek szavak az érzéseik kifejezésére, de ha hallják, hogy megérted a küzdelmüket, kevésbé érzik magukat egyedül.
Hogyan használd ezeket a szavakat?
- Tartsd kordában a saját érzelmeidet. Amikor a gyermeked kiborul, zsigeri ösztönből érezheted erre reakcióként a saját frusztrációdat, és ez teljesen normális. Ugyanakkor, bármennyire nehéz is, te vagy a felnőtt, és te vagy az, akinek segítenie kell a gyermekednek abban, hogy keresztüljussatok ezen az érzelmileg mindkettőtök számára nehéz helyzeten. Szánj egy pillanatot arra, hogy kifújd magad, mielőtt megszólalsz. Ha nyugalmat mutatsz, azzal a gyermekednek is segítesz megnyugodni. Ne feledd, hogy a gyereked ezekben a pillanatokban is tőled várja az iránymutatást, még ha ezt talán ő maga sem tudná most beismerni. De ha nyugodt maradsz, akkor idővel nagy valószínűséggel követni fogja a példádat.
- Adj időt a mondatoknak! Miután kimondtad, hogy „látom, hogy most küszködsz”, tarts szünetet, és adj a gyermekednek egy pillanatot, hogy a szavak leülepedjenek bennük. Nem várhatod azt, hogy a helyzet máris megoldódik. Ez a mondat nem erről szól, hanem arról, hogy megmutasd, hogy hajlandó vagy a gyermeked mellett lenni a küzdelmei során is, és ítélkezés vagy utasítgatás nélkül megvárod őt, amíg sikerül “visszatalálnia” hozzád. Gyakran időbe telik, mire ezek a dühkitörések lecsillapodnak; a szünetek tartása teret enged gyermeked érzelmeinek, hogy biztonságosan kibontakozhassanak.
- Legalább ilyen fontos, hogy egy meltdown közben ne próbáld “megoldani” a helyzetet. Ne mondd el a gyerekednek, hogy mit kellene tennie, mert olyan érzelmi helyzetben van, ahol ez az üzenet nem megy át. Fókuszáljatok arra, hogy a felgyülemlett feszültséget kiengedhesse, és amikor már megnyugodott, utólag beszélhettek a helyzetről.
Nyitókép: Halfpoint/istockphoto.com