Jó, ha van pénze, de a bőkezűség fontosabb.
Valamit valamiért
Nála volt a pénz és a kontroll. Életszínvonalat adott nekem, de szabadságot nem. Az elején kényeztetett: ajándékok, utazás, vacsorák drága borokkal, amiknek a nevét sem tudtam kimondani. A fellegekben jártam, de a hozzáállás hamar megváltozott.
Elkezdte nyomon követni és kritizálni, hogy mire mennyit költök. A havi apanázsom egy idő után már csak ételre és benzinre volt elég, másra nem. Aranykalitkában éltem, de spórolnom kellett. Olvass még a témában
„Így szabotáltam magam évekig” – nők, akik csak „rosszfiúkkal” jártatok, mi a sztoritok?
„A házasságomnak vége volt, mielőtt elkezdődött” – Mi történt, amikor rájöttél, hogy nem olyan ember, mint akihez hozzámentél?
„Azt hittem, barátok vagyunk, de így is csak a bugyimba akart kerülni” – Házas férfiak és az ő barátságaik
Újramelegítve csak a káposzta jó? Nők, akik végül egy exük mellett kötöttek ki
Akkor megtanultam, hogy a nagylelkűség nem attól függ, hogy kinek mennyi pénze van, hanem hogy mennyire hajlandó megosztani, amije van. Az új páromat nem veti fel a pénz, de mindent megoszt velem. A gazdag pasim eltartott, a mostani viszont gondoskodik rólam.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
