Szinte már népszokás az, hogy az anyós-meny vagy vő viszony csak rossz lehet. Szakértőnek számítok ebben a témakörben, mert nekem három anyósom is volt, van. Meg kell hazudtolnom a ,,statisztikákat” ugyanis nekem két csodálatos anyósom volt, van. Ezen felül meg kell mondjam, az az egy ex-anyósom sem volt rémálom, akivel nem volt ideális a viszonyom. Na jó… néha… kicsit…
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/6 Az anyós azért rossz, mert…
Számos dolgot fel lehet sorolni az anyós ellen. Mégis mindegyik valahol, valahogyan sántít. Nem lehet valaki abszolút rossz, olyan csak a mesékben van. A kialakult helyzetért nem csak ő a felelős.
Általában azokból az anyákból lesz nehezen elviselhető anyós, akik imádják fiukat, lányukat. Halkan teszem fel a kérdést: miért ne tennék?
Hiszen mi is imádjuk gyermekeinket, fiainkat, lányainkat. Tehát, esélyes, hogy belőlünk is lehet ,,közellenség”, és mi sem fogunk megfelelni gyermekünk párjának – legalábbis nem úgy, ahogy ő gondolja.
Az anyós-meny vagy vő viszony minősége nagy mértékben múlik azon, hogy házastársunk milyen módon kívánja megvédeni házastársát vagy épp anyját egy konfliktushelyzetben. A tét nem nagyobb, mint, hogy kit szeret a gyerek-házastárs. Ez egy hibás kérdés, ugyanis a szülőt és a házastársat is szereti, csak nem ugyan abban a minőségben. Ezt a menynek, vőnek és az anyósnak is meg kell értenie.
A másik probléma az, hogy a gyerek-házastárs kivonul a harcmezőről, vagy épp egyik-másik védelmére kel. Egyik sem jó megoldás. A gyerek-házastársnak egy feladata van csupán: nyíltan mindkét felet biztosítania kell szeretetéről. Mégpedig sokszor.