Otthon

3 nem túl ünnepi gondolat, ami mindenkinek eszébe jut az ünnepek előtt

A karácsony a szeretetről, az együtt töltött időről és a békéről szól, akkor is, ha odaég a mézeskalács és nem működik a fényfüzér. Persze. Most, hogy ezen a politikailag korrekt mondaton túl vagyunk, nézzünk kicsit a lelkünk mélyére: ugye, hogy bár nem mondanád ki, de neked is eszedbe jutnak ilyenkor ezek a gondolatok?

Minek van ennyi kacatunk??

Hiába mondják, hogy a karácsony nem a fogyasztásról szól, a tapasztalatok azt mutatják, hogy azért a legtöbbeknek mégis – és miközben a karácsonyfa-díszeket próbálod megtalálni, amiket tavaly egy BIZTOS helyre tettél el, rájössz, hogy te sem vagy éppen bűntelen. Ott van a felső polcon még kibontatlanul a borsdaráló, találsz négy sálat, amit sohasem hordtál, és vajon miért van neked ragasztópisztolyod, ha soha életedben egyetlen DIY projektet sem fejeztél be? Egyáltalán: miért van ennyi kacatod, és miért nincsenek karácsonyfa-díszeid?

Mindegy, belenyugszol, feladod, elmész, veszel másikat, felállítod a fát, elrendezed a díszeket, és a következő sétánál a téli csizmád mögött persze megtalálod a szaloncukros papírdobozt, amiben a tavalyi díszek vannak, a mákdaráló mögül meg előkerülnek a tavaly előttiek, és a kamrában, a szilvalekvár rejtekéből előkerülnek a 2006-os karácsonyi gömbök is.

Megér nekem annyit a Lidi néni, hogy beálljak ebbe a sorba?

Persze, hogy a karácsony nem az ajándékokról szól, de azért mégis illik vinni valami apróságot mindenkinek, igen, a távoli rokonoknak is, akik ilyenkor előkerülnek az ország másik feléről, és akikről már senki sem tudja pontosan, hogyan is voltak kapcsolatban a nagymamával.

Egy díszdobozos keksz pont jó lesz, találsz is akciósan, van mellé bögre is, az pláne szuper, majd szét veszed a csomagot és akkor a Feri bácsi ajándéka is megvan, bár valószínűleg nem iszik teát, de tök mindegy.

massonforstock/depositphotos.com

Örömöd azonban gyorsan elillan, amikor meglátod a kasszánál sorban állni az összes Lidi néninek és Feri bácsinak vásárlókat, egyre melegebb is van, de ha leveszed a sapkát, sálat, kesztyűt, bundát, akkor már nem tudod fogni a kekszes dobozt, megér neked annyit ez az egész, hogy kivárd, míg a pénztárhoz érsz? Végül is van otthon egy doboz bonbon, amit még a névnapodra kaptál, adhatnád azt is… De akkor mit fog kapni a Terike?

Az alakomnak már megint annyi…

Két rokonlátogatás között, miközben az egész országot be kell járni, mindenhol enni kell egy kis zserbót, és közben a lakást is rendben kell tartani, mert bármikor eshetnek be vendégek – és ugyanezen okból otthon is kell mindig tartani zserbót – biztos, hogy nem lesz időd lemenni az edzőterembe, a futás meg esélytelen, mert mindenhol le van fagyva a hó. Kimozdulni alig lehet, de amúgy sem lenne rá időd, mert folyton úton vagytok, ha nem, akkor nincs hozzá erőd.

Úgyhogy ülsz a kanapén, és eszel egy kis zserbót, úton vagytok, a kocsiban eszel egy kis zserbót, otthon ébredsz, nincs erőd főzni, reggelire eszel egy kis zserbót…

Csoda, ha ilyenkor annyian fogadják meg, hogy januárban életmódot váltanak? A baj csak az, hogy te minden évben megteszed, aztán a december pillanatok alatt tönkre vágja 11 hónap munkáját. Hát nagyon köszi, karácsony!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást