A digitális technológia térnyerése alapvetően formálta át a mindennapjainkat, és különösen igaz ez az olvasásra. A fiatalabb generációk, különösen az ezredfordulósok és a Z generáció tagjai egyre inkább az online platformok és a közösségi média rövid, vizuális tartalmait részesítik előnyben a hagyományos könyvekkel és hosszabb szövegekkel szemben.
A magyarországi felmérések azt mutatják, hogy az olvasási szokások változása párhuzamosan halad a nemzetközi trendekkel. Egy 2021-es kutatás szerint a magyar 18-24 évesek körében az olvasási idő jelentősen csökkent, míg a 45 év felettiek körében viszonylag stabil maradt.
Könyvek helyett a fiatalok egyre inkább a telefonok és tabletek felé nyúlnak, ha el akarnak olvasni valamit.
A változás mértékét jól mutatják a hazai kutatások is: a TÁRKI és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 2020-as felmérése szerint a rendszeresen, legalább hetente könyvet olvasó magyar felnőttek aránya 2005 óta 25 százalékról 13 százalékra csökkent. A kutatás szerint a visszaesés egyik leggyakoribb oka az időhiány, de sokan egyszerűen más szórakozási formákat választanak a könyvek helyett. Olvass még a témában
Mi van a dolce vita mögött? Péterfy Gergely új regénye megmutatja Olaszország kevésbé ismert arcát
Sztárok a gimiben. Ők is annyira cikik voltak, mint mi?
Elegünk lesz valaha az AI-hazugságokból? Vagy már soha nem lesz zavaró, hogy nincs a tartalom mögött emberi jelenlét?
Nők vicces hasonlatai a szexről: „Olyan, mint amikor valaki vakarja a hátad, de kihagyja azt a pontot, ahol viszket.”
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
