„Apa nem szeret engem, ugye..?” – A legszívbemarkolóbb, amit a gyermeked mondott

1. Apa

Nincs gyerekem, ezért is volt különösen szomorú, amikor a nővérem fia azt mondta, hogy ő engem tekint az apjának. A faterja egy igazi semmirekellő, aki lopásért és testi sértésért ült börtönben. Kb. havonta egyszer jártam át akkoriban nővéremékhez, és abból is maximum félórát foglalkoztam unokaöcsémmel. Ő mégis az apjának tekintett.

Akkor esett le, hogy a gyerek életében én vagyok eddig az egyik pozitív férfi-példa. Megráztak a szavai és onnantól kezdve sokkal sűrűbben jártam át, elkezdtem komolyan venni az „apa szerepet.” Ma már 15 éves és még mindig szoros a kapcsolatunk, nagyon büszke vagyok erre.

2. Nem baj

Egy évben annyira le voltunk égve anyagilag, hogy nem volt pénzünk elvinni a kislányomat a mekibe szülinapozni. Azt hittem, le lesz sújtva, de azt mondta, neki csak az a fontos, hogy együtt legyünk és neki az is jó, ha elmegyünk hármasban piknikezni. Odahozta a perselyét, hogy a kis pénzével beszálljon a süti költségeibe. Könnybe lábadt a szemem, hogy egy hatéves gyerek hogy lehet ilyen csodálatos.

3. Nagyi

A kisfiam megkérdezte, hogyha jól viselkedik, elviszem-e a nagymamához. Anyám meghalt pár hónappal azelőtt és én megpróbáltam elmagyarázni neki, de még kicsi volt és nem fogta fel, hogy már nincs nagyi.

4. Generációk

A lányom 18 évesen a fejemhez vágta, hogy nagy szerepem van abban, hogy pszichológushoz kell járnia a mentális problémái miatt. Védekezően azt mondtam, hogy én úgy neveltem őt, ahogy engem neveltek a szüleim.