Unokatestvérem és felesége fél éve fogadtak örökbe két ikerkislányt és az egész család odavan a kicsikért. Fun fact: unokatestvérem is örökbefogadott gyerek. Az adoptálás tehát csodálatos dolog és semmiképp nem szeretnénk elvenni tőle senki kedvét, csak bemutatunk néhány kirívó, különös esetet.
3/5 A szomszédom
A szomszédaim egy negyvenes éveiben járó pár, akik elvesztették a lányukat autóbalesetben, ezért úgy döntöttek, nevelőszülőként pótolják a gyermeket az életükben. 11 évesen került hozzájuk egy fiú, remekül megvoltak, ezért 13 éves korában elkezdték az örökbefogadási procedúrát. Ekkor megváltozott a srác viselkedése, verekedett az iskolában, leromlottak a jegyei, a nevelőszüleivel csúnyán beszélt. Pszichológushoz járatták, eredmény nélkül.
Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor meg akarta ütni a nevelőanyját és a nevelőapjának kellett visszafognia, amiből az lett, hogy ők verekedtek össze. Kisebb sérülésekkel, de mindketten a kórházban kötöttek ki, így az adoptáció természetesen elmaradt, a gyerek visszakerült az intézetbe, a pár pedig azóta is próbálja kiheverni a traumát. Egy pszichiáter ismerősöm mondta, hogy előfordul, hogy az intézeti gyerekek annyira megijednek a stabil család lehetőségétől, hogy emiatt – tudat alatt - rossz viselkedéssel szabotálják magukat. Szomorú történet.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!