46. bejegyzés: Az egyik fél mindig jobban szeret?

Írta: ,

Egyszer azt hallottam valahol, hogy a szerelem olyan, akár egy régi mérleg, ami sosincs egyensúlyban. Az egyik oldal egy kicsit mindig feljebb van, mint a másik – aztán hirtelen lejjebb, és nehéz elkapni azt a rövidke pontot, amikor mindkettő ugyanazon a szinten áll. Azt hiszem, valamilyen szempontból ez még érthető is; hiszen nem létezik két ugyanolyan ember, és ebből kifolyólag senki sem esik ugyanolyan ütemben szerelembe. De mi van akkor, ha az egyikőtök már eljutott erre a szintre, míg a másik csak messziről nézegeti a lépcsőfokokat?

A filmekben minden olyan egyszerűnek tűnik. Kívülállóként persze könnyű életvezetési meg párkapcsolati tanácsokat osztogatni, de megfogadni őket, ha te is belekerülsz egy ilyen szituációba... Na, ott ember legyen a talpán, aki képes hideg fejjel gondolkodni. Kihívás a köbön. Ha pedig szerelemről van szó, minden értelmes gondolat a kukában landol, elvégre olyankor a szíved zsarnokként átveszi az uralmat. Épp ezért csodáltam mindig is az olyan lányokat, mint a legjobb barátnőm, Kitti – ha megismert valakit, annak bizony nagyon is oda kellett tennie magát, hogy ő feladja a függetlenségét miatta. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy olyan kevés exet tudhat maga mögött. Az ő mottója mindig az volt, hogy az ismerkedés kezdetén a pasi dolga keresni a lányt, ezért ha valaki nem írt neki már két napja, szimplán csak vállat vont.

Én viszont sokkal inkább a másik tábort erősítettem; már az első randi előtt beleéltem magam a dolgokba, szinte mindent elképzeltem fejben, és képes voltam komplett idiótát csinálni magamból bárki előtt. Nem írt a srác két napja? Olyan nincs, mert én garantáltan kerestem őt rögtön másnap – ha pedig mégse, akkor szimplán tönkrement a telefonom. A várakozás sosem volt az erősségem, ezektől a „rossz szokásoktól” pedig csak azután tudtam megszabadulni, hogy a volt barátommal szakítottunk. Azóta független, önálló nő lettem, akit a romantikus érzelmek nem tudnak irányítani... Vagy legalábbis ezt hittem.

Máté (akivel még elég friss a kapcsolatunk) az előző hetet végig a családjával töltötte, ezért már szinte tűkön ültem vasárnap este, hiszen tudtam, hogy aznap érkezik vissza a városba. Titkon még azt is reméltem, hogy megpróbál majd meglepetést okozni, és este az ajtóm előtt fog állni, de a várttal ellentétben csak a pizzafutár kopogtatott rajta, és ő is csak azért, mert elnézte az emeletet... Kezdtem úgy érezni magam, mint tinikoromban: vajon legyek türelmes, és várjam meg, hogy Máté felhívjon este, vagy nyugodtan csörögjek rá én? Utóbbi nem lesz túl tolakodó? Lehet, hogy még utazik... Vagy pakol... Aztán tök bolondnak éreztem magam a bizonytalan gondolatok miatt, elvégre ha már egyszer a barátomnak nevezhetem, akkor bizony felhívhatom, ha kedvem tartja.

Újratervezés: Szerelem

Utolsó bejegyzés: Amikor a legkevésbé számítasz rá, elkezdődik a Happy End szakasz Utolsó bejegyzés: Amikor a legkevésbé számítasz rá, elkezdődik a Happy End szakasz

60. bejegyzés: Szinglinek lenni nem is olyan könnyű! – a randizás rögös útjain barangolva 60. bejegyzés: Szinglinek lenni nem is olyan könnyű! – a randizás rögös útjain barangolva

59. bejegyzés: Az a bizonyos testvéri szeretet – ezért szuper tesókkal felnőni 59. bejegyzés: Az a bizonyos testvéri szeretet – ezért szuper tesókkal felnőni

58. bejegyzés: Amikor te vagy az utolsó szingli a csapatban... 58. bejegyzés: Amikor te vagy az utolsó szingli a csapatban...

57. bejegyzés: Mese a hétköznapokban – amikor az életed „filmmé” változik 57. bejegyzés: Mese a hétköznapokban – amikor az életed „filmmé” változik

56. bejegyzés: Az élet fiú lakótársakkal – rossz hangulat ellen 56. bejegyzés: Az élet fiú lakótársakkal – rossz hangulat ellen

55. bejegyzés: Csalódás a köbön: amikor a barátnőd az exeddel jön össze… 55. bejegyzés: Csalódás a köbön: amikor a barátnőd az exeddel jön össze…

54. bejegyzés: Amikor a változás szele lavinát borít rád… 54. bejegyzés: Amikor a változás szele lavinát borít rád…

53. bejegyzés: Az albérletkeresés bonyodalmai, és egy új lakótárs felbukkanása 53. bejegyzés: Az albérletkeresés bonyodalmai, és egy új lakótárs felbukkanása

52. bejegyzés: Hétköznapi szupererő – A tiéd mi? 52. bejegyzés: Hétköznapi szupererő – A tiéd mi?

51. bejegyzés: A ház, ami felépített téged – Nosztalgikus utazás a világ legjobb helyére 51. bejegyzés: A ház, ami felépített téged – Nosztalgikus utazás a világ legjobb helyére

50. bejegyzés: Fiúk az életünkből – avagy 8 ex-típus, akit mindenki ismer 50. bejegyzés: Fiúk az életünkből – avagy 8 ex-típus, akit mindenki ismer

47. bejegyzés: Na ne már, Murphy! – Amikor minden egyszerre üt be 47. bejegyzés: Na ne már, Murphy! – Amikor minden egyszerre üt be

44. bejegyzés: Bizalom egy kapcsolatban – Megelőlegezzük, vagy ki kell érdemelni? 44. bejegyzés: Bizalom egy kapcsolatban – Megelőlegezzük, vagy ki kell érdemelni?

43. bejegyzés: Így kezd el megváltozni az életed egy kapcsolat miatt 43. bejegyzés: Így kezd el megváltozni az életed egy kapcsolat miatt

42. bejegyzés: A „majdnem barátnő” státuszban rekedve 42. bejegyzés: A „majdnem barátnő” státuszban rekedve

41. bejegyzés: A rossz emlékek után – Mikor adjunk második esélyt? 41. bejegyzés: A rossz emlékek után – Mikor adjunk második esélyt?

40. bejegyzés: A szerelem tényleg akkor érkezik, amikor nem keresed? 40. bejegyzés: A szerelem tényleg akkor érkezik, amikor nem keresed?

39. bejegyzés: Amikor te tartod a gyertyát… 39. bejegyzés: Amikor te tartod a gyertyát…

38. bejegyzés: Az örök kérdés – Létezik fiú-lány barátság? 38. bejegyzés: Az örök kérdés – Létezik fiú-lány barátság?