Segítség, elvált apával randizom!

Írta: ,

Milyen könnyű lenne sóhajtani, és azt kívánni egy elvált apától, hogy csomag nélkül érkezzen az életedbe. Ám valljuk be, hogy van ennek számos előnye is, például az, hogy ennek a férfinek múltja van, átélt már párkapcsolati mélységeket és magasságokat, bölcsebb, érettebb lett, elveihez ragaszkodik, és tiszta, kompromisszumképes képet alkotott az ideális párkapcsolatokról. Levonta a megfelelő tanulságokat, és azt is tudja, mire nincs szüksége többé.

Egy elvált apának teret és időt kell hagyni, hogy gyógyuljon, feldolgozzon, és végighaladjon a gyászfolyamat minden egyes szakaszán. Mert valljuk be, egy válás valóban gyász, veszteség, mert kiszakadunk az érzelmi komfortzónából, a mindennapok bejáratott, biztonságot adó rutinjából. Egy kapcsolatban úgy működünk, mint a gyermekek, bármennyire tagadjuk, szeretjük a rutint, ez adja lelki komfortérzetünket. Az okos válás első feltétele a másik teljes elengedése, vagyis legalábbis az erre való hajlandóság, ahol nincsenek már érzelmek, nincs gyűlölet, bosszúvágy, nincs már szerelem és semmilyen más kötődést jelző érzelem, nincs „dögölj meg, drágám”, és nincs „break up sex”. Egy elvált apának ezt mind fel kell dolgoznia, és különösen fájdalmas, ha gyermekével is megszűnik a napi kapcsolata.

Azt tapasztaljuk mostanság, hogy az elvált apák perifériára szorultak a társkeresés terén, és a szóba jöhető, lehetséges jelöltek listájának a legalján kucorognak. Miért toljuk őket félre, miért ülnek kispadon, és nézik beletörődve, ahogyan karonfogva elsétálunk a „hibátlan áruval”?

A hibátlan áru ismérvei: nőtlen, csibészes mosolyú, kidolgozott felsőtestű férfiegyed, divatos keresztnévvel, jó családi háttérrel, saját lakással, pénzügyi vagy jogi területen szerzett diplomával, és minimum egy nyelvtudással. A hibátlan áru nem defektes, a virtuális pasi webáruházban hibátlan fogsort villant ránk. Azt hinnénk, fizetett, beépített ember ő, a site arca, vagy valami olyasmi. De nem, ő valódi, hús és vér, és igazi (virtuális) virágot kaptunk tőle. És ránk is kacsintott. Az egyedülálló apa nem igazán élvezi az ottani jelenlétét, mert nincs sikerélménye. Az utóbbi időben igencsak megcsappant az önbizalma, pedig lelke mélyén reménykedett, hogy azért a harmincas éveikben járó nőknek már benőtt a feje lágya, és nem csupán a yachtos, karibi nyaralásos, meseautó mellett feszített bicepsszel pózolós képekre tapadnak majd, hanem őt is figyelemre méltatják. Sajnos tévednie kellett. Online állapota felér egy privát és nem reprezentatív felméréssel, miszerint a megkérdezett (levélben megszólított) nők 99 százaléka figyelemre sem méltatja, ignorálja, levegőnek nézi. Egyetlen esetben kapott egy automatikus elutasító levelet. Nos, ennek a hölgynek talán volt gyerekszobája, megtanították erre-arra, és szorult bele némi empátia. Az egyedülálló apa ezért kispadon üldögél, és egyre kevesebb lendülettel vesz részt a játékban, akár nézőként is. Naponta végigpörgeti a „kínálatot”, mintha egy színes online magazint lapozgatna, és egyre kevésbé hiszi, hogy keresnivalója van ott.