Megéri megcsalás után újrakezdeni? 4 meglepően őszinte történet

Szendrey Adrienn
Írta: ,
Megéri megcsalás után újrakezdeni? 4 meglepően őszinte történet

Kép forrása: India Earl Photography

Egy párkapcsolatban rengeteg hullámvölgy van, a problémák közül pedig talán a megcsalás a legkonkrétabb, amit nemcsak megtapasztalni lehet, de felhánytorgatni, megbosszulni – és persze megbocsátani is. Azt pedig a Szex és New York óta tudjuk, hogy akár az újrakezdés mérföldkövét is jelentheti, persze, a való életben nem mindig megy ez olyan egyszerűen – húsvér nők vallomásai következnek.

Amióta az eszemet tudom, együtt vagyunk a pasimmal, mondhatni együtt nőttünk fel. Nem mondnám, hogy tündérmesébe illően indult a kapcsolatunk, szinte a kezdetektől fogva voltak súrlódások, valamiért mégsem jutottunk el soha a szakításig, viszont mindkettőnknek voltak kerülőútjai… A barátnőim folyamatosan azzal noszogattak, hogy hagyjam végre ott, de sosem éreztem elég erőt magamban ehhez, kerestem a kifogásokat, és igazából mindezek ellenére szerettem is.

Aztán ahogy idősebbek lettünk, mindketten lenyugodtunk, és bár a megcsalások sosem lettek tisztázva kettőnk között, valahogy hallgatólagosan is megállapodtunk abban, hogy új alapokra helyezzük a kapcsolatot, és az utóbbi néhány évben egyikünk sem kacsingatott félre. Elkezdtünk a gyerektémára koncentrálni, ami sajnos nem ment zökkenőmentesen, de nemrég megszületett a kisfiúnk, és most nagyon boldogok vagyunk.

Kata (33), projektmenedzser Kép forrása: hellofashionblog.com

A férjemmel nyolc éve vagyunk együtt, két gyerekünk van. Megcsalásban nekem is volt részem, mindkét oldalt megtapasztaltam.

Azt gondolom, egy félrelépés nem történik meg „csak úgy”, mindig oka van, és az ok nem az új kapcsolatban, hanem a régiben keresendő. Ha nem történt volna meg, akkor később nem vettem/vettük volna a fáradtságot, hogy helyre hozzam/hozzuk a kapcsolatunkat, akkor nem nyitotta volna fel semmi a szememet. Tulajdonképpen az egész elhatározás és kitartás kérdése: első körben semmi más nem vezérelt, csak az, hogy tudtam, a gyerekek úgy boldogok, ha mi együtt maradunk.

Szerencsém volt, mert a férjem is helyre akarta hozni a dolgainkat, és bármi történt is, ő az az ember, aki a legjobban ismer, nagyon sok minden összeköt minket. A kapcsolatunk rendezése hosszabb folyamat volt, közben meg kellett tanulnom egy nagyon fontos dolgot, az elfogadást – először saját magamat kellett elfogadnom, lelkileg rendbe hoznom, majd a kettőnk viszonyát. Nem mondom, hogy könnyű volt, de nem bántam meg, és azóta még erősebbnek érzem a kapcsolatunkat.