Lelki terror: élet egy irányításmániással

Írta: ,

Mindenki szereti, ha úgy történnek a dolgok, ahogyan ő azt elvárja. Ebben nincs is semmi különös. Ahogy abban sem, ha a csalódások miatt olykor dühösek, máskor szomorúak vagyunk. Egy egészséges személyiség mindig képes felállni a földről, levonni a konklúziót és tovább menni. Léteznek azonban olyanok, akik számára a döntési jog átruházása olyan elfogadhatatlan lehetőségnek tűnik, hogy életük során egy hosszú távú, titkos stratégiát építenek ki, mások viselkedésének kontrollálására. Ők az irányításmániások.

A kontroller férfi

1/5 A kontroller férfi

A kontrollmániás viselkedés sokáig fel sem tűnik senkinek. Főként azért, mert az ilyen személyek általában lebilincselő humorral, lovagias viselkedéssel, óvó magatartással vagy határozott önbizalommal tompítják a személyiségzavar tüneteit.

Sosem parancsolnak, fenyegetőznek vagy zsarolnak meg szemtől szembe senkit, de jaj annak, aki másként cselekszik, mint amit ők elvárnak.

Az irányításmániás férfi akkor érzi jól magát, ha olyan nővel élhet párkapcsolatban, aki nem ellenkezik, sőt még el is várja, hogy néha megmondják neki, mit tegyen.

Mivel még ma is sokan elfogadják azt a nézetet, hogy a férfi a felsőbbrendű, a családfő, akinek engedelmességgel tartozik mindenki, számos házasságban íratlan szabály, hogy a férfi irányítja az eseményeket.

 

A báránybőrbe bújt hárpia

2/5 A báránybőrbe bújt hárpia

A nevezett viselkedés persze sok nőre is jellemző. A különbség az, hogy a gyengébbik nem színesebb, drámaibb elemekkel tarkított manipulatív viselkedéssel éri el a célját.

Nem retten meg az érzelmi húrok megpendítésétől, simán előadja a védtelen kismadár különszámát, ha azt érzi célravezetőnek. Legtöbbször azonban erősnek mutatkozik.

Kötelező programokat ír elő, fáradhatatlanul dolgozik, egyszemélyben szakács, takarítónő, tanár, még autószerelő is, egészen addig, amíg hulla fáradtan össze nem esik.

Minden úgy jó, ahogy ő csinálja. Mindenről tudni akar, semmibe veszi a morális elveket. Gond nélkül elolvassa a párja levelezését, ellenőrzi a híváslistáját, akkor is, ha nem feltételez félrelépést.

Egyszerűen csak tudnia kell, kivel és mit csinál a párja, a nap azon részeiben, amikor nem az ő kívánságait teljesíti.

 

Az irányításmániás szülő Kép forrása: uneventful.me

3/5 Az irányításmániás szülő

Sajnos sok esetben az irányításmánia nem csak házaspárok kapcsolatában okoz nehézségeket, hanem a gyermek is issza a levét.

A legfőbb jelek abban mutatkoznak meg, ha egy fiatal még 18 évesen is folyamatos szülői felügyelet alatt van, időre kell hazamennie, be kell számolnia arról, kivel és hol járt.

Természetesen a gyerek se bolond, hamar rájön, hogyan verje át a szüleit.

A legerősebb jel ilyenkor az, amikor az egyik szülő még falaz is a gyermeknek, mert neki sincs ereje szembe szállni a párjával és elmondani, hogy amit tesz, az már túl megy az egészséges aggódás határán.

 

Legnagyobb fegyverük: a lelki terror Kép forrása: focus-damnit.tumblr.com

4/5 Legnagyobb fegyverük: a lelki terror

Csak akkor szeretlek, ha úgy cselekszel, ahogy én azt elvárom. Csak akkor számíthatsz rám, ha azonos a véleményed.

Nem szólok hozzád, amíg úgy nem lesz, ahogy én kértem.

Nagyon fájna, ha mégsem úgy történnének a dolgok, ahogy én szeretném. Ismerős kijelentések?

Valójában sosem kell kimondani ezeket, mert egy valódi irányításmániás szavak nélkül is elülteti a másikban ezeket a gondolatokat. A nyájasság álcájába bújva építgeti szép lassan az üvegfalat a szabad akarat és legközelebbi családtagok közé.

S, ha valaki túl közel merészkedik a falhoz, dühkitörésekkel reagál. Ez persze ritka alkalom és csak végső esetben felhasználandó fegyver, az esetek többségében bőven elég nekik a manipulálás.

A meggyőzés eszköze lehet a szeretet, a szex, a pénz, sőt még az egészség is. Bizony, súlyosabb esetekben akár fizikai tüneteket is produkálnak a kontrollmániások. Márpedig kinek van szíve egy beteg ember kérését megtagadni.

 

Mit lehet tenni?

5/5 Mit lehet tenni?

Mivel egy nehezen beazonosítható torz viselkedésről van szó, sokszor egészen más néven említik az érintettek (pl.: kóros féltékenység, nárcizmus). Valójában majdnem mindegy, hiszen ész érvekkel nem győzhető le.

Néhányan saját maguk jutnak el odáig, hogy szakember segítségét kérik, mert nincsenek barátaik, a családjuktól eltávolodnak és magányosnak érzik magukat.

A legtöbben viszont az egész életüket úgy élik le, hogy mindenkit az irányításuk alá vonva gyermeket nevelnek, vállalkozást vezetnek (az alkalmazottak nem kedvelik őket és gyorsan cserélődnek).

Akiket nem képesek irányítani azt ellenségnek kiáltják ki és kétféle viselkedést tanúsítanak velük szemben: levegőnek nézik, vagy folyamatosan mocskolják őket mások előtt.