Vannak kapcsolatok, amik túlélik a hűtlenséget, míg mások nem. Mik az okok?

Szőke Angéla
Írta: ,
Vannak kapcsolatok, amik túlélik a hűtlenséget, míg mások nem. Mik az okok?

Kép forrása: pexels.com

Mindenkit csaltak már meg. Én ugyan sosem kaptam rajta egyik barátomat sem, de nincsenek illúzióim, biztosan volt köztük olyan – vagy olyanok? –, aki félrelépett. Ha valakiről megtudjuk, hogy megcsalták, egyből felháborodunk, együttérzünk vele és sajnáljuk, a csalfa fél iránt pedig dühöt és megvetést érzünk. Pedig esetleg mi is léptünk már félre? Én már csaltam meg páromat, nem vagyok rá büszke. Sosem tudta meg, így legalább a fájdalmával sosem kellett szembesülnöm.

Megcsalás azóta létezik, amióta emberek élnek a Földön. A romantikus vígjátékok előtt még a Bibliában is szerepelt a hűtlenség, és a monogámia a mai napig kulturális ideál szinte az összes társadalomban. Könnyű azt hinni, hogy a megcsalás – ha kiderült – automatikusan a kapcsolat végét jelenti, de szerencsére ez nem ilyen egyszerű.

A női egyenjogúság, a mediátorok, a terápiák és a szexuálpszichológusok segítségével ma már a pároknak több lehetősége van megmenteni a kapcsolatot.

Vagy legalábbis beszélni a problémáról és megalapozottan eldönteni, hogy együtt maradnak, vagy szétmennek egy ilyen trauma után.

Amikor még nincs közös ház, lakáshitel és gyerek, könnyű búcsút mondani egymásnak, azonban ha már a családot teszik kockára, az emberek hajlamosabbak együtt maradni az egyik fél hűtlensége ellenére is. Van egy barátom, aki boldogan élt a feleségével és két kislányukkal, de a kapcsolatuk ellaposodott, a tipikus „recept” miatt: sok munka, stressz, a gyerekek – egyszerűen nem maradt idejük egymásra és kezdtek elhidegülni. Azt hinnénk, a férj lépett félre és ez technikailag igaz is, de előtte történt valami.