Igen a szingliségre: egyre több nő utasítja el a házasság gondolatát Japánban

Zabolai Margit
Írta: ,
Igen a szingliségre: egyre több nő utasítja el a házasság gondolatát Japánban

Kép forrása: unsplash

Nem olyan régen a japán nőket, akik 25 éves koruk után sem voltak még házasok „karácsonyi süteménynek” nevezték, azokra a boltokban maradt, rágóssá vált ünnepi süteményekre utalva, amelyeket már lehetetlen eladni december 25. után.

Modern cselédlányok

Manapság az ilyen nyílt sértések szerencsére ritkulnak, részben azért is, mert egyre több japán nő elhalasztja vagy egyenesen kihagyja a házasságot, visszautasítva azt a hagyományos utat, amely egy olyan élethez vezet, amit ma sokan háztartási robotolásnak tartanak.

A Japánban dolgozó nők aránya magasabb, mint valaha, a kulturális normák azonban nem ugyanebben az ütemben változnak: a japán feleségektől és anyáktól általában továbbra is elvárják, hogy viseljék a házimunkát, a gyermekgondozást és az öregedő rokonok számára nyújtott segítséget – írja riportjában az Independent.

A kettős mércét megelégelve egyre több japán nő mond nemet a házasság intézményére, a karrierjükre és szabadságukra koncentrálva inkább, ami azonban megrémiszti a Japán egyébként is csökkenő népessége miatt aggódó politikusokat.

Soha korábban nem volt ilyen alacsony a gyermekvállalási kedv

Még az 1990-es évek közepén végzett népszámlálási adatokból is az derül ki, hogy 50 éves korukig minden 20 japán nőből csak egy olyan van, aki nem volt még soha házas, ám a legfrissebben elérhető, 2015-ös adatok szerint már minden hetedik japán nő egyedülálló marad erre a korra.

A 35-39 éves nők körében ez az arány még magasabb: csaknem egynegyedük még soha nem volt házas, míg a ’90-es évek közepén ez az arány mindössze 10% volt.

A változás olyannyira szembetűnő, hogy a piac is elkezdett az egyedülállókra, elsősorban az egyedülálló nőkre targetálni. Vannak egyedülállóknak kialakított karaoke bárok kizárólag nőknek fenntartott zónákkal, egyedül vacsorázóknak tervezett éttermek és olyan apartman komplexumok, amelyek kimondottan a bérelni vagy vásárolni tervező, egyedülálló nőket céloznak meg. Az utazási irodák egyedülálló nőknek szervezett utakat hirdetnek, és sok fotós cég kínál fényképezkedési lehetőséget esküvői ruhában – vőlegény nélkül.

A kormány becslései szerint tavaly a házasodó párok száma a második világháború óta a legalacsonyabb volt, és az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent. Nem meglepő, hogy Japánban, ahol a házasságon kívül született gyermekek száma is viszonylag alacsony, a születések száma is csökken.  Tavaly az országban született csecsemők száma legalacsonyabb szintre esett legalább 1899 óta, amióta a nyilvántartás megkezdődött.

Nem reklámok, új szemlélet kellene

A házasság ösztönzésére és a termékenység növelésére sarkalló önkormányzatok kampányokat indítottak a párok összehozására.

De egyre több japán nő számára, akiket eddig hagyományosan behatároltak a férfiakkal, gyermekekkel és más családtagokkal fennálló kapcsolataik, egyedülállónak lenni a felszabadulás egy formája.

Számukra férjhez menni és gyermeket vállalni még mindig az addigi életük feladását jelentené, míg a férfiak számára asszonyt hozni a házhoz továbbra is kényelmesebb életet és kevesebb munkát jelent.

Így, ha Japán azt akarja, hogy a népesedési csökkenés megálljon, akkor valószínűleg komoly szemléletváltásra lesz szükség: amíg a házasság az egyik fél számára kijelölt sorsot, a másiknak pedig extra kényelmet jelent, a friss szabadságot találó japán nők nem fogják igába hajtani a fejüket, akárhány társkereső oldalt reklámozó kormányzati hirdetést látnak is a tokiói metróban. Úgy tűnik, a japán népesedés fenntartására az egyetlen út, ha a nőket nem élő lombiknak, hanem egyenrangú félnek tekintik, akik a házasságon és a szülővé váláson túl is éppen úgy megőrizhetik szabadságukat, mint a férfiak.