Ha ezeket tapasztalod egy férfi viselkedésében, gyorsan menekülj - hajlamos lehet a bántalmazásra

Írta: ,

Sok kívülálló nem érti, hogyan élhet valaki bántalmazó kapcsolatban, miért nem lépnek azonnal a nők akkor, amikor csak a legapróbb esélyét látják annak, hogy rosszra fognak fordulni a dolgok. Nos, elsősorban azért, mert ez az egész egy hosszú folyamat, és olyan időszak előzi meg a probléma tényleges felszínre bukkanását, ami nagyban megnehezíti a kilépést. De milyen jelek árulkodnak arról, hogy a férfi hajlamos lehet a bántalmazásra?

1/4 Gyakran féltékeny és szabályokat állít fel

A féltékenységet sokan bóknak veszik, holott semmi köze nincs a szeretethez – csupán a kisajátításhoz. Persze, nem állítjuk, hogy rossz ember lenne a szerelmed csak azért, mert időnként féltékeny. De, ha semmi okot nem adsz arra, hogy aggodalmaskodjon (nem ok, ha egy volt osztálytársaddal kávézol, vagy megkérdezi az exed, hogy vagy), akkor nem igazán normális dolog, hogy verbálisan agresszív lesz az ilyen eseményeket követően.



Erre rátesz egy lapáttal, ha szabályokat állít fel neked – a korábbi példánál maradva: azonnal szólnod kell, ha az exed írt, vagy jó előre be kell jelentened, ha valakivel kávézni mész. Sokan a féltékenység hevében elfelejtik, hogy a szerelmük felnőtt ember, aki önálló döntésekre képes, ráadásul jogában is áll szabadon dönteni.



Ha a társad nem csak féltékeny, hanem érezhetően kontrollál is, akkor az mindenképpen aggodalomra adhat okot. Sajnos azok a férfiak, akik hajlamosak erre a magatartásra, a későbbiek során könnyen válhatnak bántalmazó partnerré (nem „csak” lelkileg).

Megpróbál elszigetelni Kép forrása: unsplash

2/4 Megpróbál elszigetelni

Szorosan az előző ponthoz kapcsolódik, és hasonlóan intő jel az is, ha a barátod egyre inkább arra törekszik, hogy elszigeteljen. Mindig kifogásokat keres, miért nem találkoztok a te családoddal, a te barátaiddal, és miért van egyre többször, hogy egyedül ülsz otthon, miközben ő szórakozik.

Magyarázata mindig van: lekicsinylően bánnak vele az ismerőseid, nem szeretik őt, el akarnak szakítani benneteket stb.



Jellemző módon úgy alakítja a sztorit, mintha választanod kellene köztük és közte, márpedig, ha kicsit is szereted, akkor elég egyértelmű, ki mellett kell voksolnod. Ez teljesen irreális elvárás akkor is, ha az adott helyzetben jogos a megállapítása (pl. tényleg nem kedvelik őt a szüleid). Ahogy te nem várnád el, hogy megszakítsa a kapcsolatot a szeretteivel, úgy ő sem várhatja el ugyanezt.



Ha mindenáron erre törekszik, akkor megpróbálja elérni, hogy értéktelennek érezd a családodat és a barátaidat, továbbá, hogy kellőképpen összevesszetek, hogy a későbbiek során ne akarj, vagy merj tőlük segítséget kérni.

Lelki szankciókat vezet be Kép forrása: unsplash

3/4 Lelki szankciókat vezet be

Avagy megbüntet, ha nem azt a szintet hozod, ami szerinte elvárható. Olyan elvárásokat támaszt eléd az élet minden területén, amik egyszerűen nem teljesíthetőek, és egyáltalán nem rest kiemelni, ha valahol hibázol. A taktika lényege annyi, hogy elbizonytalanodj önmagadban, ne legyen számodra kérdés, hogy csak miatta vagy ott, ahol, és ha ő nem lenne, akkor te sem lennél.



Ezért van az, hogy megjegyzéseseket tesz a külsődre, hogy legnagyobb igyekezeted ellenére is undorítónak találja a főztödet, vagy megint kiborul azon, hogy nincs makulátlan rend. Bár ez is kellőképpen rossz, az egészre rátesz egy lapáttal, hogy semmiért sem vállal felelősséget, úgy viselkedik, mint egy éretlen gyerek.



Rendszeresen rád hárít mindent, miközben úgy intézi, hogy a jó dolgok egyértelműen tőle származzanak. Pl. a te hibád, hogy rossz lett a vacsora, de az ő nagylelkűségének köszönhető, hogy így is elfogyasztotta.

4/4 Túlérzékeny

A kapcsolat elején nagyon érzékenynek mutatja magát, legalábbis mindig erre és az irántad táplált szerelemre fogja, hogy miért csattant fel olyan hirtelen. Később már „elfelejti” hangsúlyozni a szerelmét, azonban a túlérzékenység továbbra is megmarad – agressziója viszont jellemző módon arra az időszakra koncentrálódik, amikor kettesben vagytok.



Rendszeresen sajnáltatja magát, mindig kihangsúlyozza, mekkorák az ő problémái, amit azért tesz, hogy a saját gondjaiddal ne tudj előhozakodni, illetve azokat kevésbé jelentősnek érezd. Minden véleményedet, kommunikációra tett próbálkozásodat személyes támadásnak veszi, és teljes egészében elzárkózik attól, hogy közösen megoldást keressetek.



Ha ehhez csatlakozik az is, hogy szerinte a nőnek otthon és a konyhában a helye, illetve viccesnek gondolja az ilyen jellegű képeket, filmeket, poénokat stb., akkor gyakorlatilag borítékolhatod, hogy ő is hajlamos a bántalmazásra. A kérdés az, hogy ez mikor fog felszínre bukni, továbbá, hogy megvárod-e?