Ezért ne nyomozz a barátod után – Csak rosszul járhatsz vele!

Írta: ,

Valószínűleg egy kis egészséges féltékenység minden kapcsolatban ott lapul, még akkor is, ha a felek ezt egyáltalán nem mutatják ki a másiknak. Van azonban, amikor a dolog elfajul, és már mindenben csak a "jeleket" látod – ilyenkor egyik dolog követi a másikat, és már csak azt veszed észre, hogy remegve várod a pillanatot, amikor a barátod kimegy a fürdőszobába, és végre megnézheted a bejövő üzeneteit... Nagyon nehéz "kigyógyulni" a nyomozgatásból, mégis, csak magadnak teszel jót vele, ha hatalmas önuralom árán is, de elengeded a gyanakvást!

Nem találsz semmit – Megnyugodhatsz?!

Ha teljesen elhatalmasodott rajtad a féltékenység, akkor valószínűleg először nyomozgatni kezdesz, ugyanis nem akarod egyből a másiknak szegezni a kérdést.

Arra gondolsz, ha alaptalan a félelmed, feleslegesen generálnál feszültséget, míg ha van miért aggódnod, kézzel fogható bizonyíték híján csupán a te szavad van az ő szavával szemben.

Szóval inkább belekukkantasz a telefonjába, böngészel kicsit a közösségi oldalon, esetleg a postaládájában.

Ha nem találsz semmit, akkor kicsit megnyugszol, ám sajnos a féltékenység tényleg úgy fal fel, mint egy szörny: szépen lassan elülteti a füledben, hogy az üzeneteket ki lehet törölni, és a hívásinfót is fél perc frissíteni…

A következő fokozat Kép forrása: hatchcollection.com

A féltékenység következő szintje, amikor már egyszerűen nem bírsz leállni. Bár keresgéltél, nem találtál semmit, mégis azon aggódsz, hogy titkol valamit a párod, és egyre jobban bosszant, hogy nem tudsz rájönni, mit.

Igaz, valójában azt szeretnéd, ha semmi sem lenne a háttérben, mégis legbelül arra vársz, hogy megtaláld azt a bizonyos üzenetet, fotót, éttermi számlát... Ezzel igazolnád önmagadat, de időközben a másik félbe és a kapcsolatokba vetett hited elszáll.

Ördögi dilemma ez, aminek igen nehéz véget vetni. Nyilván nem szeretnéd, ha becsapnának és kihasználnának, de ha túlzásokba esel, akkor idővel tényleg bekövetkezik az, amitől félsz. (Akár azért, mert jók voltak a megérzéseid, akár azért, mert minden energiádat ebbe fektetted, nem pedig a kommunikációba.)