3 pillanat, amikor úgy érezheted, kapcsolatod a végéhez ért, de még semmi sincs veszve

Írta: ,

Egy kapcsolat gyakran tele van hullámvölgyekkel, és sokszor nem is olyan könnyű eldönteni, hogy a völgy után várható-e hegy is, vagy inkább érdemes leszállni arról a bizonyos hullámról. Cikkünkben olyan párkapcsolati krízishelyzeteket mutatunk be, melyekben egyértelmű döntésnek tűnhet a szakítás, mégis van visszaút.

Kiderült, hogy megcsalt

Sokan tartják úgy, hogy a megcsalás egyértelműen az a pont, ahonnan nincs visszaút: ha megtörténik, vége mindennek. Pedig - ha csak nem egy megrögzött félrelépőről van szó -, a megcsalás egy figyelemfelkeltés, egy tünet.

Ahhoz, hogy tisztán láss, a kezdeti sokk után érdemes kideríteni, hogy mi is a valódi probléma, amelynek a félrelépés a tünete.

Persze, ehhez elengedhetetlen a kölcsönös őszinteség, hogy a lehetőségekhez képest higgadt tudj maradni, és ez ebben a helyzetben bizony nagyon nehéz.

De ha úgy gondolod, hogy túl tudod tenni magad a dolgon, és képes vagy megbocsájtani, nem kell, hogy mindenképp a kapcsolat végét jelentse a megcsalás. A párterápia nagyon hasznos tud lenni egy ilyen esetben, hiszen a pszichológus segítségével képesek lehettek objektívebben megvizsgálni a problémáitokat, majd közös erővel megoldást találni rájuk.

Te léptél félre

Tulajdonképpen nem sokban különbözik az előzőektől, ha te vagy a megcsaló fél, hiszen minden bizonnyal valamilyen, a kapcsolatotokat érintő nehézség vagy hiányérzet miatt léptél erre az útra – vagyis félre. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy mindig a megcsalt fél van nehezebb helyzetben, hiszen sokszor magának még nehezebben bocsájt meg az ember, mint a párjának.

A félrelépés feldolgozása komoly önismereti munkát igényel, melyhez szintén jól jöhet egy szakember segítsége, vagy legalábbis egy olyan baráté, akiben teljesen megbízol, és aki előtt teljesen őszintén tudsz beszélni az érzéseidről. Ebben az esetben azt is el kell döntened, hogy színt vallasz-e. Érdemes elsősorban azt eldöntetni, hogy te milyen jövőt szánsz a kapcsolatotoknak, majd mérlegelni, hogy a párodat ismerve melyik út tűnik járhatóbban: az őszinte kitárulkozás, vagy ha inkább egyedül dolgozod fel a félrelépésedet.

Egyre több időt akar nélküled tölteni a párod

Talán az előzőeknél kevésbé markáns, ugyanakkor sokszor mégis a kapcsolatra nézve mérgezőbb folyamat, ha arra eszmélsz, hogy a  párod egyre inkább mellőzi a közös programokat, és inkább egyedül vagy másokkal tölti a szabadidejét. Intő jel lehet, hogy valami nem működik, ugyanakkor nem feltétlen jelenti azt, hogy minden veszve van: megértéssel, türelemmel és odafigyeléssel visszafordítható a dolog.

Az őszinteség ebben a krízishelyzetben is elengedhetetlen, de nagyon figyelni kell rá, hogy ne menjen át vádaskodásba, számonkérésbe, hiszen ezek épp ellenkező hatást váltanak ki, még tovább fokozhatják az elhidegülést. Próbálj meg rájönni a probléma valódi forrására – ha egyedül nem boldogulsz, akár egy külső szemlélő bevonásával.

Amíg nem sikerül újra egymásra hangolódni, töltsd hasznosan a szabadidődet: találj új hobbit, próbálj ki egy új mozgásformát, kapcsolódj ki a barátaiddal. Az új élményekkel feltöltődve jó eséllyel nyerheted el ismét a pasid érdeklődését, aki jó eséllyel lesz nyitottabb a közös programok felé is, és remélhetőleg visszataláltok egymáshoz.