Mit árulhat el kutyád viselkedése a személyiségedről?

Írta: ,

Mióta az eszemet tudom négylábúak társaságában nevelkedtem. Kiskoromban imádtam a kutyáinkkal játszani, én voltam a kölyök, a játszópajtás számukra, akit védelmeztek. Aztán, ahogy cseperedtem, megtanultam, hogy bizony ki kell vívnom a vezér rangot az állatok szemében, különben sosem vesznek majd komolyan. Ezt elérni azonban közel sem olyan egyszerű, mint azt kigondolni.

Egészen két évvel ezelőttig sosem volt saját kutyám, de fordult a kocka, mikor Freddy, az Elm utca réme rám nézett az aprócska éjfekete szemeivel, és én azonnal szerelembe estem. A névválasztás sokat elárul az akkoriban éppen terítéken lévő régi horrorfilmek iránti rajongásomról, azonban a kis négylábú energiabomba hamarosan beigazolta, hogy tényleg tökéletes nevet találtunk számára. Éjszakánként nem hagyott minket nyugodtan aludni, és mindig gyorsan nőtt a körme, amivel előszeretettel gázolt át rajtunk legszebb álmaink kellős közepette.

Ahogy telt az idő és Freddy cseperedett, egyre jobban kezdett érdekelni, vajon mekkora mértékben befolyásolom a személyisége alakulását. Hiszen bizonyított tény, hogy a kisgyermekek egyéniségére is hat a környezete, és az életében vezető szerepet betöltő emberek jelleme. Nem is olyan régen pedig határozott igazolást kaptam a sorstól, hogy a kutyám tetteiért bizony én magam vagyok a felelős. Ugyanis, ha nem vagyok elég magabiztos, nem vezetem, és nem érzékeltetem vele, hogy én töltöm be a falkavezér szerepét, akkor saját maga veszi át az irányítást.

Freddy személyiségfejlődésében, de legfőképpen a viselkedésében hatalmas szerepet játszott az, hogy pontosan abban az időszakban, mikor a legnagyobb szüksége lett volna az iránymutatásra, én a padlón voltam, és a saját életemet is nehézkesen tartottam a kezemben, nem hogy egy másik életet is rendre vezethettem volna.

A fordulópont

Miután elérkezett a felismerés az életemben, és elkezdtem tudatosan felépíteni a romokban heverő önbizalmam, észrevettem, hogy a megváltozott kisugárzásom hatással volt a kutyámra is. Csakhogy, az engedelmességgel együtt gyakran dacosabb is lett. Végül úgy döntöttem, külső segítséget kérek, hogy meg tanulhassam eredményesen vezetni Freddyt, és tudathassam vele, most már nincs szükség arra, hogy ő álljon a falka élén. Ugyanis, a saját személyiségfejlődésünk a kutyák számára nem mindig érzékelhető tisztán, ahogyan az ő viselkedésük sem sugallja feltétlenül azt, amit mi belegondolunk. Az, hogy nem reagált az első szóra, vagy, hogy nem jön oda hozzád, nem feltétlenül jelenti azt, hogy engedetlen vagy ki akar veled babrálni.

Az emberek hajlamosak arra, hogy túlgondoljanak mindent, és egyszerre több ingerre reagáljanak, míg ezzel szemben a kutyák egy csatornánk kommunikálnak. Ha észrevétlenül ingerülten, dühösen szólítjuk meg őket, távolságot fognak tartani, hogy ezzel is csillapítsák a feszültséget. Számukra a határozottság és az indulatosság között hatalmas különbség van. Ezért is lehetséges, hogy egy bizalomhiányos ember esetében ugyan úgy átveszi a kutya az irányítást, mint egy erőből irányító személy esetében.

Vedd észre az intő jeleket

Minden kutyának más a személyisége, ahogyan két egyforma ember sincsen. A viselkedésük azonban sokat elárulhat arról, hogy te milyen szerepet töltesz be az életükben. Az állatok világában nincs megjátszás, ahogyan az ebed kommunikál feléd, tökéletesen visszatükrözheti a személyiségjegyeidet. Lehetsz csendes, nyugodt, energikus vagy éppen ingerlékeny, határozottság és önbizalom nélkül sosem válsz falkavezérré a kutyád számára!

Azzal, hogy irányítod, nem a személyiségétől fosztod meg, és nem válsz zsarnokká, csupán egy biztonságos világot teremtesz a számára, ahol tudja, te mindig megvéded, és megmutatod a helyes irányt. Ha a kutyád úton-útfélen keresi a szemkontaktust veled, akkor megbízik benned, és érzi, hogy jó vezető vagy! Figyeld a kiskedvenced reakcióit és viselkedését, és könnyedén megtanulhatod, miben kell még jobbá, magabiztosabbá válnod!