Szorongó gyermekből sikeres felnőtt? Lehetséges!

Írta: ,

Ha visszagondolunk óvodás vagy kisiskolás korunkra és végig vesszük, ki milyen személyiség volt és milyen ember lett felnőttként, sokszor meglepő változásokat tapasztalunk. Akkoriban még csak azt vettük észre, hogy vannak csendesebb, bátortalanabb társaink és vannak, akik önkéntes csapatvezetőként élik a kis életüket, mindenről van véleményük és ki is mondják azt. Eszünkbe sem jutott, hogy kiderítsük, mik lehetnek a különböző személyiségű osztálytársaink viselkedésének háttarében. Az önbizalom velünk születik – írja Ranschburg Jenő a Szülők könyve című nagysikerű kötetében. De akkor mégis hová tűnik már az első években?

A gyermekkori önbizalom hiány lehetséges okai

Az egyik kétgyermekes anyuka ismerősöm mesélte, hogy a most második osztályos kislányának az osztálytársai közül minden második gyermek szülei elváltak. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy az egyszülős családban nevelkedő gyermekek mindegyike önbizalomhiányban szenvedne, ám maga a válás, a család szétszakadása egy komoly rizikófaktor lehet ezen a területen. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy néhány gyermek életében éppen az egyik szülőtől való eltávolodás adja meg a kiteljesedés lehetőségét, s a szülők válása után lesz kezdeményezőbb, nyitottabb, érdeklődőbb.

Sajnos sokan még mindig azt gondolják, hogy a verés az egyetlen olyan nevelési módszer, amivel ártani lehet a gyermek testének és lelkének. Valójában a verbális bántalmazással mélyebb sebeket ejthet a szülő a gyermeken, mintha nagy ritkán, nyomós indokkal ráhúz egyet a fenekére. A túlzott féltés, a gyerek önállósági törekvéseinek folyamatos aláásása éppen olyan káros lehet, mint a túlzott engedékenység. Amikor a gyermek nem azért nem tudja, hol a határ, mert nem keresi, hanem azért, mert nincs is. Gyermekpszichológusok szerint a jól kijelölt és következetesen meghúzott határok egyfajta biztonságot adnak már 2-3 éves korban.

A gyermek szocializációja nem akkor kezdődik el, amikor beszélni kezd, hanem már a születését követő első néhány napban – hangsúlyozza Ranschburg Jenő. A visszahúzódó, elkerülő, szorongó szülő hangulata és viselkedése erős hatással van gyermekre. Nem törvényszerű ugyan, hogy folyton feszélyezett anya gyermeke is azzá váljon, de kutatások szerint ez gyakran megtörténik.