Minden anyuka figyelmébe – Gyakori félreértések és kritikák a kötődő nevelésről

Írta: ,

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, melyek a kötődő neveléssel kapcsolatos legnagyobb tévhitek, ezúttal pedig gyakorló anyukákat kérdeztünk meg, milyen félreértésekkel, kritikákkal találkoztak szemléletük miatt.

Lilla (30), egy 10 hónapos kisfiú anyukája Kép forrása: maskcara.com

1/8 Lilla (30), egy 10 hónapos kisfiú anyukája

„Szerintem az az egyik legnagyobb tévhit, hogy néhányan azt gondolják, hogy van egy bizonyos mindenkire vonatkoztatható receptje a kötődő nevelésnek, amit követni kell.

Miközben pont az a lényeg, hogy a saját gyermeked és családod igényeire válaszolsz. Nem könnyű feladat kezdő anyaként megismerni a gyermekünk jelzéseit, ezért sokan szeretnének fogódzókat, amik mindig beválnak. Valójában kevés ilyen van, ha van egyáltalán.

Ami nekem működik, másnak nem biztos.”

Edit (33), egy másfél éves kislány anyukája Kép forrása: andeelayne.com

2/8 Edit (33), egy másfél éves kislány anyukája

„A kötődő neveléssel kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit szerintem a mozgásfejlődéssel kapcsolatos. Néhányan azt gondolják, ha a gyerek sokat van kézben, hordozva, akkor ez korlátozza a mozgásban és gátolja a fejlődésben.

Az altatással kapcsolatban is vannak tévhitek. Ringatva, szoptatva altatom a másfél éves lányomat, és többször mondták már nekem, hogy már egyedül kellene elaludnia, így elkényeztetem, és soha nem fog majd tudni egyedül elaludni.

Tudtommal a tapasztalatok és a kutatások szerint kb. 3 éves kortól „várható el” egy gyerektől az egyedül elalvás képessége, addigra érik meg rá.”

Zsófia (35), egy másfél éves kislány anyukája Kép forrása: lookslikefilm.com

3/8 Zsófia (35), egy másfél éves kislány anyukája

„Az első tévhitet már maga az elnevezés generálja.


Ezt már olvastad? Alvástréning szakértői szemmel


Sokan azt hiszik, hogy magunkhoz kötjük a gyereket, nem látjuk be, hogy egyedül jobban alszik, a hosszan szoptatással személyiségzavaros lesz, nem fejlődik eléggé a tüdeje, ha nem sír eleget, nem beszélve az önálló elalvás jellemformáló erejéről... 

Hiába mondom persze, hogy ezek alaptalan állítások, ez rendszerint csak  kevesek hitét ingatja meg.”

Natália (29), három kisfiú anyukája, akik 3, 6 és fél és 9 évesek Kép forrása: mothermag.com

4/8 Natália (29), három kisfiú anyukája, akik 3, 6 és fél és 9 évesek

„Gyakori tévhitnek látom, hogy sokan azt feltételezik, a kötődő nevelés garantálja a gondtalan, problémamentes gyerekkort – egészen 18 éves korig.

Valójában azonban ez ennél sokkal több összetevős képlet, nincs biztosíték sem a kötődő neveléssel, sem más utakkal semmilyen látványos és külvilág által is elismert eredményre. A siker mércéje sokkal inkább az, hogy a szülők és a gyerekek mennyire érzik jól magukat egymás társaságában, milyen élmény az együttélés, milyen emlékeket hagy maga után ez az időszak. 

A Néha nehéz volt, mégis jó volt ez így, bár sok mindent máshogy csinálnék így utólag is tökéletes végkifejlet lehet.”

Lejla (29), egy 5 éves kislány és egy 15 hónapos kisfiú anyukája Kép forrása: yourtango.com

5/8 Lejla (29), egy 5 éves kislány és egy 15 hónapos kisfiú anyukája

„A kötődő nevelést tévesen a megengedő (időnként liberálisnak nevezett) nevelési stílussal szokták keverni. Itt arra gondolnak, hogy nincs korlát, azt csinál a gyerek, amit csak szeretne, még ha az társadalmi normáknak ellent is mond.

Ez nem igaz, mert a kötődő nevelésnél vannak korlátok, segítjük a gyereket a hibák korrigálásában. Sokan azt gondolják, hogy csak könyörgünk a gyereknek, nem értik, hogy miért nem szólunk rá (akár ordítva is), ha nem megfelelően viselkedik.

Pedig a kötődő nevelés követői is megteszik ezt, csak nem úgy, ahogy a kritikusok elvárnák. Csak azt látják belőle, hogy túlzottan alárendeljük magunkat a gyerek akaratának.”

Júlia (30), egy 16 hónapos kislány anyukája Kép forrása: wildflowersphotos.com

6/8 Júlia (30), egy 16 hónapos kislány anyukája

„A kötődő nevelésnek fontos pontja, hogy ne hagyjuk sírni a gyereket, ami elég könnyen félreérthető akár a bírálók, akár a kötődően nevelni akarók számára úgy, hogy a sírást minden áron meg kell akadályozni. Pedig itt nem erről van szó!

Egyszerűen elismerjük, hogy egy gyerek nem sír csak úgy, és nem manipulál, hanem valamilyen igényt vagy rossz érzést jelez – csecsemőkorban alapvető szükségleteket fejeznek ki a babák így, melyeket lehetőség szerint fontos kielégíteni. De sem ebben a korban sem később nem feladat bármi áron megakadályozni a gyerek sírását (például kihagyni az oltásokat vagy azonnal megvenni a kirakatban lévő játékot). Feladat viszont ott lenni és átsegíteni a gyereket azon a nehézségen, ami miatt sír.”

Linda (28), egy 2 éves kislány anyukája Kép forrása: householdmag.com

7/8 Linda (28), egy 2 éves kislány anyukája

„Azt gondolom, kívülről ilyesmi stemplik ragadhatnak a kötődően nevelő anyukákra: 1) Zárt klikk, amely lenézéssel tekint a másképp nevelőkre 2) Egyfajta vad és kérlelhetetlen ősanyák 3) Bolond „újhullámosok”, akik még a három éves fiaikat is szoptatják, mert nem tudnak leválni a gyerekeikről, akik emiatt anyámasszony katonái lesznek.

Szerintem, amelyik anya igazán várta a gyermekét, az ösztönösen igyekszik minél többet együtt lenni vele – ez pedig a gyerek kiegyensúlyozottságához, idegrendszerének fejlődéséhez sokkal inkább hozzájárul, mint bármely tudatosan keresztülvitt elmélet.”

8/8 Zsuzsanna (36), egy 5 hónapos kislány anyukája

„Szerintem az is egy tévhit, hogy azért igyekszik valaki kötődően nevelni, mert eredményt vár tőle.


Olvasd el! A szakpszichológus véleménye a szoptatásról


A kötődő nevelés esetében pont hogy nem az eredmény a lényeg, hanem a válaszkészség: azaz nem elérni szeretnénk valamit, hanem reagálunk valamire. A „mellékhatás” lehet egy kiegyensúlyozottabb gyerek, esetleg egy kevésbe sírós.

Vagy nem.”