„Még mindig jobb, mintha nem lenne apja” – A családon belüli erőszakról

Írta: ,

A magyar jogrendszer még mindig nem veszi elég komolyan a családon belüli erőszak problémáját – annak ellenére, hogy a statisztikák szerint az országban minden második haláleset ilyen konfliktusból adódik. Egy ehhez hasonló tragédia azonban soha nem derült égből villámcsapásként érkezik, általában hosszú, testi-lelki bántalmazássorozat előzi meg, amelyből a bántalmazott fél vagy nem akar, vagy nem tud kitörni. 

Sokszor az áldozatot okolják

1/7 Sokszor az áldozatot okolják

Itthon elsősorban a közmegítélés miatt nehéz felismerni a családon belül elkövetett erőszakot.

Az emberek vagy nem akarnak beleszólni mások dolgába („Mindenki a saját háza táján sepregessen.”), vagy kifejezetten az áldozatot okolják („Biztosan kierőszakolta, hogy megüssék.”). 

Általános jelenség az elkövető patologizálása: a család és az ismerősök is kifogásokat gyártanak a  - legtöbb esetben férfi - bántalmazónak, és sérült lelkére vagy nehéz gyerekkorára hivatkozva felmentik a bűncselekmény alól.

Minden ötödik nőt bántalmaz a partnere

2/7 Minden ötödik nőt bántalmaz a partnere

Persze nem kizárólag férfiak bántalmazzák a családtagjaikat, de a statisztikák azt mutatják, hogy az elkövetők 95%-ban az erősebbik nemből kerülnek ki.

Minden ötödik nőt bántalmaz a partnere, a gyermekek esetében pedig ez az arány sokkal magasabb is lehet, itt ugyanis nehéz megállapítani, hogy „csak egy pofonról”, vagy komoly erőszakról van szó.

A családon belüli erőszak női áldozatait 25%-ban akkor is bántják, ha terhesek, 10%-uk el is vetél a brutalitás miatt.

A lelki terrorból ugyanolyan nehéz kitörni, mint a fizikaiból

3/7 A lelki terrorból ugyanolyan nehéz kitörni, mint a fizikaiból

Bár teljesen biztos, hogy eredete régebbre nyúlik vissza, a családon belüli erőszak meghatározása az 1970-es évektől található meg a pszichológiai szakirodalomban.

Itt megfogalmazódik, hogy a bántalmazás nem csupán fizikai, de lelki is lehet, ami sokszor előszele a későbbi veréseknek.

A családi erőszakon áteső áldozatok szerint a lelki terrorból kitörni legalább annyira nehéz, mint a fizikai bántalmazásból: az érintett sokszor értéktelennek, gyengének és semmirekellőnek érzi magát a hosszas lelki terror hatására, és fél kilépni a bántalmazó árnyékából.

Kifogásokat keresnek a bántalmazóknak Kép forrása: huffingtonpost.co.uk

4/7 Kifogásokat keresnek a bántalmazóknak

A Bűnmegelőzési Alapítvány weboldala szerint a bántalmazottak ilyen esetekben különböző kifogásokat állítanak fel a bántalmazó védelmére: gyakran hallani olyan indokokat, hogy a gyereknek még mindig jobb eltűrni a bántalmazást, mint apa nélkül felnőni, a férj egy tünemény, amikor éppen nem erőszakos, vagy ez egy betegség, amit együtt kell, hogy átvészeljen a család.

Persze a maradásban szerepet játszanak az anyagiak, a lelki függőség, és a félelem az egyedülléttől is, mindezek arra késztetik a bántalmazott felet (legyen az férfi vagy nő), hogy ne lépjen ki a kapcsolatból.

A gyerek eltanulhatja a bántalmazó normákat

5/7 A gyerek eltanulhatja a bántalmazó normákat

A családon belüli erőszak akkor is káros lehet a gyermek számára, ha nem ő a szenvedő alany.

Mivel otthon azt a tendenciát látja, hogy a bántalmazó fél nem lép ki a kapcsolatból, és nem tesz semmit azért, hogy ne alázzák meg, a gyermek felnőve természetesnek veheti, hogy ez a normális magatartás.

Persze ez nem kőbe vésett törvény, és könnyen lehet, hogy a gyermek tudja értelmezni és felfogni a viselkedés súlyát, de mindenképpen fennáll a veszélye, hogy elinduljon egy olyan gondolkodásmód felé, amely később vagy bántalmazóvá, vagy áldozattá nevelheti.

 Szégyellnek beszélni róla Kép forrása: redflagnews.com

6/7 Szégyellnek beszélni róla

Sajnos kívülről nem sokat tudunk segíteni az ilyen helyzetben rekedt embereken.

Sok bántalmazott fél szégyell az erőszakról beszélni még a legközelebbi ismerősöknek is, sőt, a bántalmazó idővel már annyira elszigeteli áldozatát a külvilágtól, hogy annak gyakran csak a legszűkebb családi köre marad meg.

A bántalmazott semmiféle más kapcsolattal nem rendelkezik, így nem is tud kitől segítséget kérni.

A magyar jogrendszer egyelőre képtelen hatékonyan fellépni a családon belüli erőszak esetében, mivel nagyon nehéz bebizonyítani, hogy valóban bántalmazás történt.

Van remény: gyógyítható a bántalmazó magatartás

7/7 Van remény: gyógyítható a bántalmazó magatartás

Tévhit, hogy egy bántalmazó mindig bántalmazó marad: ma már célzott, hatékony terápiával az erőszakot elkövetők nagy részét vissza lehet fordítani a rossz útról.

Ha ez nem történik meg, vagy a bántalmazott nem lép ki a kapcsolatból, pszichés zavarok, depresszió, öngyilkos gondolatok is felléphetnek – a legrosszabb esetben pedig az egyik agresszív kirohanás akár a bántalmazott életét is elveheti.

Érdemes tehát szakemberhez fordulni akkor, ha az erőszakos családtag tiszta pillanataiban képes belátni, hogy segítségre van szüksége.