Képernyőfüggő babák és kisgyermekek? Jó irány ez?

Kovács Andrea
Írta: ,
Képernyőfüggő babák és kisgyermekek? Jó irány ez?

Egyre több szülő vásárolja meg már az egészen pici, néhány éves gyermeke számára az első tabletet, vagy adja neki kölcsön rendszeresen a saját okos eszközeit. Kevés konkrét kutatás létezik a témában, de szakértők többsége abban egyetért, hogy nagyon kicsi gyerekek kezébe még nem igazán valók az okos eszközök.

Szakértőkkel beszélgettünk arról, milyen veszélyei lehetnek, ha a kisgyerekek már ennyi idősen hozzászoknak ahhoz, hogy folyamatosan képernyők veszik körül őket, és miért nem helytálló az a szülői félelem, hogy esetleg a gyermek lemarad, ha később kap meg egy eszközt, mint a többi korabeli.

Tudatos nevelés

Bernschütz Máriától, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusától, Z generációkutatótól megtudtuk, hogy a 2010 után született generációkat alfának nevezzük. Elölről kezdődik a generációt megjelölő ábécé, talán a kommunikációt is megreformáló érintőképernyő megjelenésének köszönhetően. Hiszen 2010 után indult meg az érintőképernyős eszközök forradalma is, amely rengeteg változást hozott magával.

Az új generációs gyermekek szülei – akik többségében a korai Y generációsok- szeretnék tudatosan nevelni a gyermekeiket, így mint generációkutatót, sokszor megállítanak egy-egy előadás után, és tanácsot kérnek tőlem egy-egy problémás ügyükben. Úgy érzem, változik –integrálódik- a kutató, a kutatott téma és a közönség (befogadó) közötti kapcsolat. Számomra meglepő dolog, hogy az előadás után édesanyák azt kérdezik tőlem, hogy miképp neveljék a gyermekeiket? Azonban minden gyermek más, minden eset más, és én nem vagyok felhatalmazva arra, hogy megmondjam, miképp neveljék a gyermekeiket, mindemellett még nekem sincs gyermekem.

Általános nemzetközi kutatási eredmények ajánlásait tudom mondani. Korábban Piaget hogyan gondolkodnak a gyerekek című fejezetében foglalkozott a fejlődéslélektan egyik nagy kérdésével: hogyan ismerik meg a világot, hogyan alakítják ki a gyermekek a saját kis tudatukat? Ebben a könyvben megtudhattuk, hogy a gyerekek sémákat alkotnak a világ dolgairól, és mindent ezekbe rendeznek. Az első évükben az édesanya számukra a legfontosabb, és azt gondolják jónak, amit az édesanyjuk csinál.” – magyarázta a szakértő. Így ha a gyermek úgy tapasztalja, hogy az édesanya az okos eszközt, laptopot előtte használja, és látja, hogy az anya kapcsolódik az eszközhöz hosszabb időn keresztül, azt is jó dologként fogja elraktározni.

A témában még csak néhány kutatás készült, és nagyon kevés eredmény áll a szakemberek rendelkezésére. Sokan úgy vélik, hogy 2 éves koráig egyáltalán ne adjunk okos eszközöket a gyermekeinknek, és attól se aggódjunk, hogy emiatt lemarad a kortársaihoz képest. Ne arra gondoljunk szülőként, hogy milyen hasznos lesz, ha már ennyi idősen megtanulja használni a gyermek az eszközöket, hiszen mire odaér, hogy napi szinten szüksége lesz rá, teljesen más lesz a technika is.” – mondta el a generációkutató. Ha a szülő is meg tudja állni, hogy ne használja túl gyakran az eszközt, és főként ne a gyerek előtt, akkor később a gyermekének is jobb kapcsolata lehet majd az okos kütyükkel.

Szabályozott eszközhasználat

A szakember szerint a legfontosabb dolog szülői részről az lenne, ha helyesen szabályoznák a gyerekek eszközhasználatát.

Nemrég készítettünk egy felmérést a Z generációsók körében, amelyből kiderült, hogy a szülők 45-50% semmilyen módon nem korlátozza a gyermekek internethasználatát. Sem szűrőket, sem időkorlátot nem használnak, így a gyermek gyakorlatilag annyit internetezik, amennyit akar, és bármilyen weboldalt felkereshet, amely csak eszébe jut.” – mondta Bernschütz Mária.

A generációkutatót kérdeztük arról, hogy egyáltalán mire tudják használni az okos eszközöket a kisgyermekek:

Már egészen kicsi gyerekeknek is fejlesztenek mindenféle alkalmazásokat, így játszani tudnak az eszközökkel, de gyakorlatilag bárminek a használatát nagyon hamar elsajátítják. Egészen nagy üzletág épült már a gyerekek eszközhasználatára – tette hozzá –, így kifejezetten a számukra gyártanak már táblagépeket, notebookokat és laptopokat is.”

Csodálatos eszközeink vannak, rendkívül izgalmas, nyitott világban élünk az internet kapcsán. De amíg a felnőttek sem tudják ezeket az eszközöket felelősséggel és felnőtt módon használni, addig nem tudják, mit tanítsanak a gyerekeiknek, és ez millió veszélyt rejt magában, vélekedett Pethő Orsolya pszichológus.

Minél később, és minél kevesebb időre találkozik egy gyerek a digitális világgal, annál jobb, ugyanis ezek az eszközök káros hatással lehetnek a figyelemre, a tanulásra, az olvasásra, az érzelmek felismerésére, a szociális képességekre, hátráltathatják az elalvást, belezavarhatnak az éhség érzetünkbe, közvetlenül és közvetve is szorongást, depressziót okozhatnak. Emellett persze ott van problémaként a függőség is, ami sajnos nagyon gyorsan kialakul. A működési mechanizmusa a dohányzáshoz, szerencsejátékhoz, drogokhoz hasonlóan a következő: a közvetlen örömérzésért, jutalmazásért felelős dopamin nevű hormon termelődését serkenti az agyban.” – magyarázta a pszichológus.

A szakember szerint amint a gyermek elkezdi használni a kütyüket, a szülő részéről fontos lenne, hogy elkezdje korlátozni a használatát, időben, és térben is: azaz, hogy hol, és mikor, mennyi ideig lehet használni az egyes eszközöket.

Egy óvodáskorú gyerek számára például napi 30 perc képernyőfogyasztás már bőven sok, és feldolgozhatatlan mennyiségű és minőségű ingert jelent. Elég csak hétvégén, vagy maximum napi 15 percet használni az eszközöket. Ha iskoláig sikerül kihúzni a használatot, már nagyon sokat tettünk azért, hogy felelősségteljes kapcsolatot alakítson ki gyermekünk ezekkel az eszközökkel.” – magyarázta.

Szülői minta

A kisgyermekek teljes mértékben a szülői mintát követik az okos eszköz használatnál: a nevelésben hogy mi a fontos, és mi nem, azt a szülők viselkedéséből szűri le egy gyerek, és nem a szentbeszédből, amit tartanak neki.

Óriási különbség, hogy a mostani gyerekek már ebbe születtek bele, fogalmuk sincs arról, milyen csendben lenni, digitális zajmentes órákat eltölteni, és koruknál fogva képtelenek korlátokat állítani maguknak. Ha megállapodunk arról, hogy 15 percet nézhet valamit, akkor ellenőriznem is kell a szabályok betartását. A szülők dolga felállítani és tartani ezeket a korlátokat mindaddig, amíg a gyerek fel nem nő, és képes lesz felelősségteljesen gondolkodni arról, hogy akar e függő viszonyba keveredni ezekkel az eszközökkel, mértékkel tudja-e használni őket.” – hívta fel rá a figyelmet Pethő Orsolya.

Kép forrása: kidzatheart.co.za

A szakember szerint ha a kisgyerek nem kapja meg óvodás korában azokat az okos eszközöket, amelyeket néhány csoporttársa már igen, attól még nem lesz lemaradva a kortársaihoz képest.

Azoknak a gyerekeknek, akik nem okos eszközök használatával foglalják le magukat már óvodás korban, marad ideje játszani olyan játékokat, amelyek segítségével feldolgozhatják a napi szintű feszültségeiket, és nem marad utána szorongásuk. Marad idejük az érzelmi intelligenciájukat, szociális kapcsolataikat fejleszteni, képesek lesznek önmagukhoz kapcsolódni, felismerik a saját érzéseiket, és lesz idejük önbizalmat szerezni valódi teljesítmények által. Miután lesz olyan, hogy unatkoznak, és ebből az ürességből kell valamit alkotniuk, a kreativitásuk is fejlődik. Az viszont igaz – tette hozzá a szakértő –, hogy frusztráló, de szerencsére elviselhető és megoldható helyzet a szülők és a gyerek számára is, ha nagyon vágyik valamilyen kütyüre, viszont nem vesszük meg neki.”