Két ok, amiért imádok huszonévesen anya lenni, és kettő, amiért nem

Szabó Erzsébet
Írta: ,

Most, hogy nyakunkon az óvoda, már én is azok közé az anyukák közé tartozhatnék, akik folyton azt hajtogatják, hogy „olyan gyorsan elment ez a három év”. Azonban nem mondom ezt, mert nem feltétlenül tudok vele egyetérteni. Ahogy számos csodálatos pillanata volt ennek az időszaknak, úgy megannyi nehezet is magunk mögött tudhatunk. Már csak azért is, mert húszas éveim második felében lettem édesanya, és emiatt bizony előfordult, hogy nem voltam mindig felhőtlenül boldog…

A kiszolgáltatottság érzése

Bárki bármit mond, anyának lenni hatalmas kiszolgáltatottsággal jár, és ez az érzés már az orvosnál ülve érezhetővé válik. Itthon szerintem csak nagyon kevesen ússzák meg a komplett terhesgondozást, szülést negatív élmények nélkül, én sem voltam kivétel. Utólag persze azt „illik” mondani, hogy mégiscsak szerencsések vagyunk, hiszen mindketten épen és egészségesen megúsztuk a teljes procedúrát, de azért jobban örültem volna, ha a minket ért kellemetlenségek nélkül éljük meg ezt az alapvetően csodás időszakot.

Az mindenesetre kiderült számomra, hogy várandósnak lenni nagyon kiszolgáltatott helyzet mind a családunk, mind a társadalom, egészségügyi ellátás tekintetében, és ezt nem túl könnyű megélni huszonéves fejjel.

Valószínűleg nincs olyan életkor, amiben az emberek ne éreznék ezt, de a többség – ahogy múlnak az évek – óhatatlanul talpraesettebbé, magabiztosabbá válik. Ehhez képest nekem muszáj volt a feladathoz akkor felnőnöm, amikor már javában benne voltam a közepében, és egész egyszerűen nem volt más választásom.

Lemondások

Az anyaság lemondások sorával jár, amivel alapvetően tisztában van az ember, de egészen más mindezt megtapasztalni. Az egyik legnehezebb dolog az az éles váltás volt számomra, ami szétválasztotta a gondtalan fiatalkort a nagybetűs felnőtt élettől. Az előző nyarat még végigbuliztam és nyaraltam, a következőn pedig éjjel-nappal küzdöttem egy szörnyen hasfájós csecsemővel.

Többször éreztem azt, hogy én erre még egyáltalán nem álltam készen, de utólag visszagondolva már úgy látom, hogy erre nem is lehet felkészülni. Nehéz belecsöppenni egy teljesen új élethelyzetbe, amiben minden ismeretlen, és amiben jóformán sosincs pihenő.

Kis túlzással a közösségi média volt a kapcsolatom a külvilággal, ahol viszont azt láttam, hogy az ismerőseim, kortársaim éppen olyan gondtalanul szórakoznak a fesztiválokon, ahogy én tettem tavaly. Ugyan nem éreztem azt, hogy ne buliztam volna eleget korábban, valószínűleg könnyebb lett volna „visszavenni a tempóból”, ha néhány évvel később, harminc fölött leszek várandós. Persze nem csak a szórakozásról van szó – az első néhány hónap, év egész egyszerűen nem az anyáról szól, hanem a gyermekről, az ő beilleszkedése, életkezdése jóval fontosabb minden más szempontnál. Ez az, amit szerintem nem túl könnyű fiatalon elfogadni, és kitartani mellette főleg nem egyszerű.

Manapság persze erre is másként gondolok, legalábbis részben, hiszen néhány év elteltével minden egyszerűbbé válik és ismét szabadabb lesz az élet (bár olyan szabad, mint a húszas éveim elején volt, valószínűleg sosem lesz). Sajnos csak utólag tudjuk meg, milyen könnyed az életünk az egyetemi és az első munkával töltött évek során – és ez akkor is megállja a helyét, ha messze nem csak lazsálással töltjük ezt az időszakot.

Fókuszban

10 pontos teendő lista, amit minden szülőnek át kell futnia sulikezdés előtt

A márkás, jó minőségű sportszerekért és sportruházatért irány az Intersport!

Innen tudhatod, hogy jó sportcipőt vásároltál a gyereknek

A jó sportszereken és sportruházaton több múlik, mint gondolnád!