Hol a boldogság mostanában? Dániában, a gyermekek szemében

Írta: ,

Bár képtelenek lennénk recept szerint élni életünket, az igazán fontos kérdésekben folyamatosan keressük a jó mintát és van, hogy nem a saját kultúránkban találjuk meg. Hosszú évtizedek óta arról szólnak a híradások, hogy Dánia a legboldogabb ország a világon és a dán gyerekek gyermekkora irigylésre méltó. Mit csinálnak másképpen a dánok, mint mi és hol rontjuk el idehaza?

Egy amerikai és egy dán anya együtt keresték a választ a kérdésre és egyértelműen a gyermeknevelési szokásokban találták meg a nagy különbség titkát. Egészen pontosan a gyermeknevelés 7 titkára derítettek fényt, melyek megmagyarázzák, hogyan tudunk kiegyensúlyozott gyermeket nevelni, aki boldog felnőtté válik majd. Szülőként elsősorban saját meggyőződéseinkkel, sőt megrögződéseinkkel kell  tisztában lennünk ahhoz, hogy változtatni tudjunk automatizmusainkon.

Az önvizsgálat hamar rávilágít teljesítmény- és tekintélyelvű kultúránk lenyomataira, melyek nevelési szokásainkat is alapjaiban formálják.

Ha képesek vagyunk feladni megcsontosodott elveinket és odafigyelni a gyermekek valódi igényeire, nemcsak partnerek lehetünk a fejlődésükben, de magunkon is tapasztalni fogjuk, hogy a gyermeknevelés nem nyűg, hanem élvezet és folyamatos változással jár.

1. Jelen kell lenni!

Bár Jessica és Iben könyvében nem ez az első szempont, enélkül aligha lehetnénk alkotótársai gyermekeink életének. Ott kell lenni velük, a velük töltött időt pedig rájuk kell szánni. Nem partner ebben a telefon, a tablet, az internet és a sokféle könnyű szórakozással kecsegtető program, de alapvetően a mi döntésünkön múlik és a legegyszerűbb lépés. Töltsünk elég időt a gyermekeinkkel, hiszen csakis a gyakorlatból fogják elhinni, hogy fontosak számunkra!

2. Empátia nélkül nem megy!

Feltétlen elfogadás és a gyermek alapvető jóságába vetett hit: ezt jelenti az empátia. Amikor empatikusak vagyunk, érzelmileg értjük meg a másik embert és az érzelmekben soha nem lehet kételkedni. Ahogy nem kérhetjük számon az örömöt és a szomorúságot, úgy nem is ítélhetjük el.

Beleérzőképességünk révén az érzelmek megértésére törekszünk, ezáltal pedig a gyermek valódi megismerésére. Ráadásul az empátiával nevelt gyermek kevesebb frusztrációt él át és társaival is természetszerűen empatikusan viselkedik.

3. Keretezzük át valóságunkat!

A szemüveg, amely szocializációnk során szinte észrevétlenül ránk nő, sok értelmetlen korlát közé kényszeríti észlelésünket. Az átkeretezés lényege, hogy a zárt válaszoktól, azaz a címkézéstől elrugaszkodva nyissunk az értelmezési lehetőségek pozitív irányai felé.

Ahelyett, hogy elsősorban a rosszat vennénk észre és kritikusan állnánk egyes helyzetekhez, nézzük a jó oldalt és a pozitívumokat! A gyermek azt fogja megtanulni ezáltal, hogy minden helyzetben megkeresse a jó tapasztalatot és tovább tudjon lépni anélkül, hogy a negatívumok csapdájába esne.