Cipőpróba előtt érdemes otthon megmérni a talp hosszát és szélességét, és egy papírra felírni az adatokat. Miután a kiválasztott cipőt felhúztuk a kicsi lábakra, nyomjuk meg enyhén az elejét a nagylábujjnál.

Ha nyomás éri a nagylábujjat, a többi lábujj reflexszerűen megmozdul, és ebből már látjuk, hogy megfelelő-e a méret. Ha a nagylábujjtól számítva körülbelül egy centiméternél hosszabb a cipő, és a szélessége is egy centiméterrel nagyobb, akkor valószínűleg kényelmes lesz a gyerek számára. A szandál esetében a különbség fél centiméter legyen.

Szintén figyelembe kell venni, hogy a nap folyamán a lábak egy kicsit megdagadnak, és néhány milliméterrel minden irányban megnőnek, akár egy centiméterrel is nagyobbak lehetnek, mint reggel.

Nem szabad, hogy a cipő a gyereklábat szorítsa, ezért az otthoni mérést akkor végezzük el, miután a gyerek már legalább egy órája mezítláb vagy zokniban járkált a lakásban. Ilyenkor kapjuk meg a valódi méretet, mert a lábak kiterjedése maximális. 

A cipők száma függ attól, hogy mennyire mozgékony és milyen alkalmakra hordja azokat a gyerek, és persze attól is, hogy a családi költségvetésből hány párra telik.

Pénztárcától függetlenül a következő cipőfajtákat mindenképpen be kell szerezni, sajnos bizonyos típusokat évente többször is: otthoni papucs, átmeneti cipő, szandál, téli (hó)csizma, sportcipő, gumicsizma, strandpapucs.

OLVASD EL EZT IS!

Ez az 5 jel arra utal, hogy a gyermeked különleges képességekkel lett megáldva

Sok gyerek jár különórákra, ezért szükség lehet például balettcipőre, sícipőre vagy lovaglócsizmára. Az óvodában még benti váltócipőt is kérnek.